Howard Phillips Lovecraft
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Howard Phillips Lovecraft (USA, Rhode Island, Providence, 1890. augusztus 20 – 1937. március 15) amerikai író, költő, publicista.
Leginkább egyedi hangulatú horror novelláiról vált ismerté, amelyek a saját maga által teremtett mitikus világban játszódnak. Novelláiban és azok hangulatában Edgar Allan Poe-t követi, de a saját maga által kreált mítoszával teljesen új távlatokat nyit. Műveire jellemző a borzongás, az ismeretlen iszonyattal való szembesülés, ahol a történet főhőse előtt csak egy pillanatra vagy egyáltalán nem lebben fel a boldog tudatlanság fátyla. Történeteinek egyedi hangulatát a végig ott lappangó sejtés és bizonytalanság, a szenvtelen, emberelőtti hatalmakkal való találkozás adja meg.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Miután az apja 1893-ban megőrült, a család a nagyapja házába költözött, ahol az író is született. Nagyapja 2000 kötetes könyvtára ismertette meg az olvasás szeretetével. Miután a nagyapja meghalt, a házat eladták és a család egy másikat bérelt. Lovecraft 1905-ben a Hope Street High Schoolba iratkozott, de gyenge egészségi állapota miatt képtelen volt elvégezni. Publikálni kezdett a Providence Journalben, a Scientific Americanben, az Evening Tribune-ben és Gleanerben. 1924-ben New Yorkba költözött és elvette feleségül Sonia Haft Greene-t. Házasságuk sikertelen lett, így 1926 áprilisában visszatért Providence-be, ahol a nagynénjével élt. Az 1926 és 1933 közötti időszak az egyik legtermékenyebb volt Lovecraft számára. Ekkor írta legnépszerűbb műveit, mint például a Cthulhu hívása, Pickman modellje és a Rémület Dunwichben. 1933-ban egy másik házba költözött egy másik nagynénjével. 1937. március 15-én hal meg rákban. Providence-ben, a Swan Point temetőben helyezték örök nyugalomra. Négy évtizeddel később emeltek sírkövet rajongói „Én vagyok Providence.” felirattal.
Műveinek nagy része csak halála után látott napvilágot, és amit még életében publikált, az sem aratott sikert. Legalább tizenhárom írói álnevéről tudunk. Fordulópontot az 1926-os év jelentett, amikor megismerkedik August Derlethel, akinek szerepe kimagasló Lovecraft műveinek népszerűsítésében.
[szerkesztés] A Cthulhu-mítosz
A Lovecraft által kreált mítosz(Amit egyébként Már rajongói foglaltak csak egybe halála után), amely leginkább fémjelzi az író nevét, legtöbb novellájában felbukkan. Műveinek túlnyomó része arra épül, hogy a Földet ősi istenek, a Nagy Öregek uralták eonokkal az ember előtt. Ezek a szörnyistenségek kénytelenek voltak elhagyni a bolygót, csupán egy-két társukat hagyva hátra. Ilyen például Cthulhu, aki az óceánok mélyén alussza végtelen álmát. A mítosz szerint ezek az istenségek vissza akarnak térni és csak a megfelelő pillanatra várnak. Ehhez vagy a csillagok megfelelő együttállása vagy egy dimenziókapu szükséges. A novellák főhősei sokszor ezekkel a helyzetekkel szembesülnek. Vagy ők akadályozzák meg ennek bekövetkeztét vagy tudatlanul majdnem ők idéznek elő katasztrófát. A Nagy Öregek visszatérése a világ és az emberiség egyöntetű pusztulásához vezetne, csupán káoszt hagyva maga után. Köztük meg kell említeni néhány fontosabbat: Cthulhu, Azathoth, Yog-Sothoth, Nyarlathotep és Shub-Niggurath. Az ősi istenek kultusza nyomokban megtalálható a világban. Utalhatnak rájuk tárgyak, helyek illetve tisztelhetik őket emberek, emberszerű lények. Ilyen Innsmouth népe az Árnyék Innsmouth fölött című novellában. Egy másik istenségtípus is megjelenik Lovecraft műveiben, a Dicső Faj. Ők a káosz ellenpólusa, akik jó szándékkal tekintenek világunkra. Bizonyos kritikusok szerint nem Lovecraft saját teremtményei, hanem August Derleth adta az ötletüket. A novellákban felbukkanó Dicső Faj sokkal kidolgozatlanabb és ritkábban fordul elő, mint a Nagy Öregek.
[szerkesztés] Nekronomikon
A Cthulhu-mítosz fontos építőelemei bizonyos, az író által elképzelt kultikus tárgyak is. Ezek leghíresebbike a Nekronomikon, a Halott Nevek Könyve, amelyet Lovecraft szerint Abdul Alhazred, az őrült arab írt Damaszkuszban, 738-ban, s eredeti címe Al Azif, ahol az arab kifejezés bizonyos éjszakai hangokra utal, amelyeket rovarok hallatnak. Régen ezt a démonok vonyításának tartották. A könyv címének több jelentése lehetséges, Lovecraft kutatói vitatják, melyik a helytálló. Legelfogadottabb a Halott Nevek Könyve (Book of the Names of the Dead), de fordítható a Holtak Országának Kalauzaként is (Guide Book to the Regions of the Dead). A mű természetesen kizárólag Lovecraft fantáziájának terméke, ahogy egy levelében írja: Alhazred alakját öt éves korában találta ki, az Ezeregyéjszaka meséinek hatására, s a később önálló kötet formájában 1973-ban megjelent Necronomicon is Lovecraft műve. A kötetben megtalálható minden, ami az író munkáiban gyakran előforduló „Nagy Öregek" kultuszával kapcsolatos. Lovecraft novellái sokszor utalnak rá, de ritkábban tűnik fel. Először a Randolph Carter vallomása c. novellában olvashatunk róla, habár ott nem kerül megnevezésre. A Nekronomikon legalább tizennyolc történetben szerepel. Részletes tartalma mindig homályban marad, csak idézeteket ismerhet meg az olvasó. A Nekronomikon mellett Lovecraft számos hasonló könyvet bemutat novelláiban, ilyen például a Pnakotikus kéziratok, Dzyan könyve vagy a R'lyeh szöveg, amelyek szintén az író fantáziájának termékei.
[szerkesztés] Művei
[szerkesztés] Novelláinak csoportosítása
Novellái alapvetően négy csoportba sorolhatóak.
A Cthulhu-mítosz novellái a Lovecraft által teremtett világban játszódnak. Ezekben bukkannak fel a mítosz szereplői és tárgyai. Visszatérő témája, hogy a régi, elfeledett istenek vissza akarnak térni a mi világunkra és a novellák főhősei ezzel szembesülnek. Ide tartozik a Cthulhu hívása, A névtelen város vagy A sötétség lakója.
A horror novellák, melyek nem szerves részei a Cthulhu-mítosznak ugyanúgy magukon hordozzák Lovecraft egyedi világának hangulatát. Ide tartozik például a Hideg levegő, Herbert West, az újjáélesztő vagy a Charles Dexter Ward esete.
A melankolikus hangulatú, szépséggel és elvágyódással kapcsolatos novellák nem igazi horror művek. Ismeretlen tájakon, álmok földjén járhatunk bennünk, ahol a fantázia keveredik a valósággal. Jellemző rájuk a küldetéstudat és az elérhetetlen keresése. Köztük említésre méltó A fehér hajó, a Celephais vagy a Zarándokút Kadathba.
A sci-fi jellegű novellák között igen keveset említhetünk meg, és talán az előző három kategóriába is besorolhatóak. Ilyenek az Eryx falai közt vagy a Szín az űrből.
[szerkesztés] Művei kronologikus sorrendben
Howard Phillips Lovecraft művei
[szerkesztés] A szerepjáték
Lovecraft műveinek világából Cthulhu hívása (Call of Cthulhu) címmel szerepjáték is készült a Chaosium Inc. gondozásában, melynek szerzői Sandy Petersen és Lynn Willis. A játék során a játékosok átlag embereket testesítenek meg, akik kapcsolatba kerülnek a Cthulhu-mítosszal. Feladatuk a rejtélyek kivizsgálása és a világra leselkedő katasztrófák megakadályozása. A játéknak érdekes vonalat ad az esély, hogy a karakterek megőrülhetnek, ahogy minél inkább tudatára ébrednek a valóságnak.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Magyar H. P. Lovecraft Honlap
- In Memoriam H. P. Lovecraft Honlap
- Chaosium Inc.
- Ehrlich, Eugene and Carruth, Gorton, 1982: The Oxford Illustrated Literary Guide to the United States; Oxford: Oxford University Press
- Lauterbach, Edward, 1980: 'Some Notes on Cthulhuian Pseudobiblia' in Joshi, S. T. (ed.), H. P. Lovecraft: Four Decades of Criticism, Athens: Ohio University Press
- Lovecraft, H. P.: History of the Necronomicon
- Mosig, Dirk W., 1980: 'H. P. Lovecraft: Myth-Maker' in Joshi, S. T. (ed.), H. P. Lovecraft: Four Decades of Criticism, Athens: Ohio University Press
- Shea, J. Vernon, 1980: 'On The Literary Influences Which Shaped Lovecraft's Works' in Joshi, S. T. (ed.), H. P. Lovecraft: Four Decades of Criticism, Athens: Ohio University Press
- Wetzel, George T., 1980: 'The Cthulhu Mythos: A Study' in Joshi, S. T. (ed.), H. P. Lovecraft: Four Decades of Criticism, Athens: Ohio University Press
Based on work by 