Horn Gyula
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Nemzetiség | magyar |
|---|---|
| Hivatali idő | 1994. július 15. – 1998. július 6. |
| Miniszterelnök helyettes | |
| Előd | Boross Péter |
| Utód | Orbán Viktor |
| Született | 1932. július 5. Budapest |
| Meghalt | |
| Párt | MSZP |
| Választókerület | Országos lista |
| Házastárs | Király Anna |
Horn Gyula (* Budapest, 1932. július 5.) politikus, 1994 és 1998 között Magyarország miniszterelnöke.
Tartalomjegyzék |
Tanulmányai és családja
Előbb műszerész ipari tanuló volt, majd Rosztovban (Szovjetunió) tanul közgazdaságtant. Nős, egy lánya és egy fia van.
Diplomáciai tevékenysége
1954 és 1959 között a Pénzügyminisztérium főelőadója. 1959-ben került a Külügyminisztériumba, először a szovjet önálló osztály munkatársa. A 60-as években Szófiában és Belgrádban diplomata. 1969-től 1983-ig az MSZMP KB külügyi osztályának munkatársa, konzultánsa, majd osztályvezető-helyettese. 1985-ig osztályvezetője.
Politikai tevékenysége
1954-től a Magyar Dolgozók Pártjának tagja. 1954-tõl 1959-ig a Pénzügyminisztérium alkalmazottja.
Szerepe 1956-ban
1956. október vége, november eleje között nemzetõr, majd belépett a megalakuló Magyar Szocialista Munkáspártba MSZMP. 1956 decemberétől a „forradalmi karhatalmi őrszolgálatnál” volt állományban, 1957 júniusáig. Bátyját a forradalom alatt megölték a felkelők, lánya október 30-án született. "A körülmények rosszak voltak. A felkeléssel együtt sok bűnöző került szabadlábra, akik veszélyeztették a biztonságot. Én a pufajkás osztagban (Steppenjackenbrigade) a törvényes rendet védtem" - mondta Horn ötven évvel később a német Die Weltnek. "Először is szeretném világossá tenni, hogy 1956 nem a kommunizmus elleni harc volt. A felkelők sem akarták eltörölni azt. Ezt manapság gyakran helytelenül ábrázolják" - tette hozzá. [4]
Horn szerepe a forradalom leverésében tisztázatlan, mert ezredének járőrnaplója hiányos, mindenesetre 1957-ben részesült a Munkás-Paraszt Hatalomért emlékéremben, amit az olyanok, akik megtagadták az aktív szolgálatban és az atrocitásokban való részvételt, nem kaphattak meg vagy azt tőlük megvonták[1]. Amikor karhatalmista múltja napvilágra került, és emiatt többen tisztségeiről való lemondásra szólították fel, azt hírhedt és sokat idézett, többek szerint cinikus mondásával („Pufajkás voltam. Na és?”) kommentálta[2] .
A forradalom után
1961. március 1-jétől a szófiai magyar nagykövetség attaséja, majd 1963-tól 1969-ig Belgrádban teljesített külügyi szolgálatot. Nagykövetségi titkár 1965 és 1968 között, I. osztályú nagykövetségi titkár (1968), majd nagykövetségi tanácsos lett. Ezután MSZMP KB Külügyi Osztályára került, itt politikai munkatárs, konzultáns, illetve osztályvezetõ-helyettes (1969-1983), 1983 és 1985 között pedig osztályvezetõ.
1985-ben kinevezték külügyi államtitkárrá, 1989-ben külügyminiszter a Németh Miklós vezette kormányban.
A Vasfüggöny lebontása és utána
Nyugati elismertségét annak köszönheti, amikor 1989. augusztus 27-én Alois Mock osztrák külügyminiszterrel átvágta a műszaki határzárat, a „vasfüggönyt” Sopronnál. Később ugyanezen év szeptemberében engedélyezte a határnyitást a keletnémet menekültek előtt. 1989-ben az MSZP alapító tagja (korábban az MDP és az MSZMP tagja, utóbbi Központi Bizottságának a tagja (1985-89)). 1990-ig az MSZP elnökségének tagja, majd 1990-től elnöke.
1990-ben beválasztották az Országgyűlésbe, melynek ma is tagja. 1993-ig a külügyi bizottság elnöke. 1998 és 2000 között frakcióvezető-helyettes.
Miniszterelnöksége és azóta
1994-ben elsöprő többséggel megnyerte az MSZP a választást. Horn Gyulát megválasztották miniszterelnöknek. A Horn-kormány működési idejére esik az ún. Bokros-csomag, ekkor írták alá a legtöbb kétoldalú alapszerződést, ill. folytatódott a privatizáció. 1998-ban elvesztette a választást a Fidesszel és vezetőjével, Orbán Viktorral szemben.
1996 és 2003 között a Szocialista Internacionálé kelet-európai alelnöke. Helyét Kovács László jelenlegi EU-bizottsági tag vette át.
2002-ben Medgyessy Péter akkori miniszterelnök kinevezte Horn Gyulát a miniszterelnök EU-különmegbízottjának. 2004-ben az MSZP Európai Parlamenti választási listájának 2. helyén volt, de még a szavazás előtt bejelentette, hogy nem vállalja a képviselőséget.
2005-ben bejelentette, hogy ha őt jelölnék köztársasági elnöknek, elvállalná a pozíciót. Szerepelt pártja ún. „négyes listáján”, de a kevés jelölés miatt visszalépett.
Mai tevékenysége
Országgyűlési képviselősége mellett minden második héten szerepel a Nap-Kelte című közszolgálati reggeli műsorban Boross Péterrel váltakozva.
Díjai
- A Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957)
- Nemzetközi Károly-díj (Aachen, 1990)
- Arany Európa-díj (1994)
- Nagy Arany Érdemrend a Szalaggal az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért (2005)
- Egy németországi kisvárosban, Wertheimben utcát neveztek el róla. [5]
Könyvei
- Cölöpök (1991)
- Azok a kilencvenes évek... (1999)
Könyvek róla
Szerdahelyi Szabolcs: Hiányzó cölöpök - Ami a Horn Gyula életrajzból kimaradt. Kairosz Kiadó - 2002.
Hivatkozások
Jegyzetek
Külső hivatkozások
- Életrajza 1996-ig mkogy.hu
| Elődje: Boross Péter |
Magyarország miniszterelnöke 1994–1998 |
 |
Utódja: Orbán Viktor |
Based on work by