Grósz Károly

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Grósz Károly (Miskolc, 1930. augusztus 1. – Gödöllő, 1996. január 7. ) magyar politikus, a Minisztertanács elnöke 1987–1988 között.

1945-től a Magyar Kommunista Párt (MKP) tagja.
1949-1950-ben a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége Abaúj vármegyei szervezetének titkára.
1951 és 1954 között hadnagyként, majd főhadnagyként a jugoszláv-magyar határon teljesített szolgálatot.
1954-től Borsod megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője, majd a megyei pártapparátus vezetője.
1956-ban a forradalom alatt a posztján maradt. Az újságíróknak megtiltotta, hogy az eseményekről tudósítsanak, az Észak-Magyarország című lap fejlécéről a Kossuth-címert eltávolíttatta.
1961-től a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága (KB) agitációs és propagandaosztályának munkatársa.
1968-tól a KB (Központi Bizottság) agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője, majd 1974-től vezetője.
1979-ben a Borsod megyei pártbizottságot vezeti.
1980-ban az MSZMP KB tagjává választják.
1985-ben az MSZMP Politikai Bizottságába is bekerül.
1987 júniusában megválasztják a minisztertanács elnökévé, programjában elismeri a piacgazdasági nyitás szükségességét, de a megújulást a várakozások ellenére a szocializmuson belül képzeli el. Bevezeti a személyi jövedelemadót. Elemzők súlyos külpolitikai kudarcnak tartják, hogy képtelen az erdélyi falurombolást diplomáciai eszközökkel fékezni. Kormányának tagjai közül néhányan a rendszerváltás után is aktívak, pl. Horn Gyula akkori külügyi államtitkár, Csehák Judit egészségügyi miniszter, Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes.
1988 a visszavonult Kádár Jánost követi az MSZMP főtitkári székében.
1988 novemberében Németh Miklóst választják meg utódjául, mert Grósz egyre inkább akadályozta a reformokat. Grósz leváltása után (párttitkár marad) is ragaszkodik a szocialista politikai rendszer fenmaradásához és a Varsói Szövetséghez
1989-ben az MSZMP rendkívüli ülésén bejelentik az utódpárt, az MSZP megalakulását, a tagság jelentős része átlép. A konzervatív Berecz János és Grósz Károly az MSZMP újászervezését tűzi ki célul, példának a „felszabadulás” utáni időket, és az 1956-ot követő szervezési hónapokat tekintik.
1990-ben lemond az MSZMP KB-beli tagságáról, és végleg visszavonul a politikai élettől.