Szolnok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.17471° k. h. 20.17626°

**Szolnok**

Régió	Észak-Alföld
Megye	Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség	Szolnoki
Rang	Megyeszékhely
	megyei jogú város
Terület	187,23 km²
Népesség
Összesen: 76 331 fő (2005) Népsűrűség: 407,68 fő/km²
Irányítószám	5000
Körzethívószám	56
Térkép é. sz. 47.17471° k. h. 20.17626°	település Mo. térképén

Légifelvétel Szolnokról

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye.

[szerkesztés] Fekvése, természeti adottságai

Az Alföld közepén, Budapesttől 100 km-re, a Tisza partján, a Zagyva torkolatánál. Éghajlata kontinentális, a forró, száraz nyarat általában hideg tél követi. Ezen a tájon legmagasabb a napsütéses órák száma, az átlagos csapadék mennyiség 480-500 mm. A természeti adottságok közül kiemelkedő, hogy a város és térsége igen gazdag élővizekben. A Tisza és a Zagyva mellett a Holt-Tisza és a Holt-Zagyva is bővelkedik természeti értékekben.^[1]

[szerkesztés] Története

A terület már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt szkíták, kelták, szarmaták, gepidák, avarok lakták. A honfoglaló magyarok a 10. században telepedtek meg itt.

Szolnokot 1075-ban említik először I. Géza garamszentbenedeki alapítólevelében, Zounok alakban. Ekkor mezőváros, Szolnok vármegye központja. Nevét feltehetőleg ispánjáról (Zounok; szerepel a Szent Gellért-mondában is) kapta. A tatárjáráskor elnéptelenedett, IV. Béla népesítette be újra. Sokáig csak faluként szerepel.

1550-51-ben, a török veszély miatt Szolnokot városfallal vették körbe, várát megerősítették, élére Nyáry Pált nevezték ki. A török sereg ostromzár alá vonta a várat. 1552. szeptember 4.-én a zsoldosok elmenekülnek, sorsára hagyva a várat.

A törökök létrehozták a szolnoki szandzsákot és jelentős építkezésekbe fognak, dzsámi, fürdő, minaret és 1562-ben itt épült fel az ország első állandó Tisza-hídja. Az épületek többsége később elpusztult, ám a vár kútja a mai napig megmaradt. Szolnokon másolták az egyetlen Magyarországon készült török kódexet.

1685-ben felszabadult a város, de a Rákóczi-szabadságharc során teljesen megsemmisült. Külső-Szolnok vármegyét ideiglenesen Heves megyéhez csatolták (1876-ig.)

A város lassan újra fejlődésnek indult. A Tisza szabályozása és a gőzhajózás növelte Szolnok jelentőségét. 1847-től Szolnokot vasút köti össze Pesttel.

Az 1848-49-es szabadságharcban a szolnokiak is részt vesznek. 1849. március 5.-én a szolnoki csatában Damjanich tábornok csapatai győzelmet aratnak.

A kiegyezés után Szolnok egyre népesebbé és jelentősebbé vált. 1879-ben már csaknem 16 000 lakosa volt. A lakosok már túlnyomólag iparral és kereskedelemmel foglalkoznak, nem mezőgazdasággal. 1876-ban Szolnok újra megyeszékhely lett.

Ma is működő büntetés-végrehajtási intézetét (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) - az Igazságügyi Palotának helyt adó épületben - 1902-ben alapították.

Az Tanácsköztársaság idején a román királyi haderő támadása hatalmas károkat okozott, 77 napig itt húzódott a front. Történelmi érdekesség, hogy az 1919-es "dicsőséges 133 nap" - az országban egyedülálló módon - egy nappal tovább tartott. A román megszállás 1920. februárjáig tartott.

A két világháború között a károkat nagyrészt sikerült kijavítani. A II. világháború alatt Szolnokot több bombatámadás is érte, melyek súlyos veszteségeket okoztak mind emberéletben, mind az épületekben. A lakosság nagy része elmenekült, a bevonuló szovjet hadsereg csak pár ezer embert talált.

A szocializmus évei alatt az iparfejlesztésnek köszönhetően Szolnok újra talpra állt, új gyárak épültek, és a város turisztikai jelentősége is nőtt a termálfürdő építésével.

Szolnok 1990. november 13. óta megyei jogú város.^[1]^[2]

[szerkesztés] Szandaszőlős

Szolnokhoz csatolt (1968) község. Szolnok részeiből alakult ki önálló községgé (1950). Neolitikus, bronzkori telepek, rézkori, bronzkori sírok, szarmata és népvándorlás kori gödrök; szarmata, gepida, honfoglalás kori, 10-11. századi temetők; árpád-kori falu. Első írásos említése 1075 (Zunde), 1470 (Zonda). A török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett. 1775-ben gróf Keglevich Károly és Szolnok mezőváros szerződése szerint 210 szolnoki gazda Szandaszőlős területén szőlőskertet létesített. Katonai (MH 86. Szolnok Helikopter Ezred bázisa) és sportrepülőtér is található mellette. A katonai reptér mellett található a Magyar Repüléstörténeti Múzeum gazdag katonai- és utasszállító-repülőgép gyűjteménye.^[2]