Brassó megye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Brassó megye

Adatok
Régió:	Erdély
Főváros:	Brassó
Jelzés:	BV
Népesség:	634 881 (2001)
Népsűrűség:	118 fő/km²
Terület:	5363 km²
Web	Megyei tanács Prefektura
Telefonhívókód	(+40) 0268

Brassó megye (románul: Braşov) Erdély keleti részén, Románia közepén helyezkedik el. Székhelye Brassó (284 595 lakos). Szomszédos megyé: Kovászna megye keleten, Szeben megye nyugaton, Maros megye és Hargita megye északon, Argeş megye, Dâmboviţa megye és Prahova megye délen.

[szerkesztés] Népesség

2000-ben a megye lakossága 634 881 volt, a népsűrűség 118/km². Jelentős magyar kisebbség él itt. Régen a román népesség főleg a megye nyugati és dél-nyugati részén volt jelen, a magyarok keleten, a németek északon és Brassó környékén.

[szerkesztés] Földrajz

Brassó megye területe 5363 km². Délen a Kárpátkanyar és a Déli-Kárpátok hegyei húzodnak: Fogarasi-havasok, Bucsecs-hegység, Királykő, Nagykőhavas és Keresztényhavas. Dél-keleten van a Brassói-medence (Barcaság), nyugaton és északon az Olt folyó völgye. Ezek veszik közre a Persányi-hegységet. A megye legmagasabb pontja a Fogarasi-havasokban található Nagy-Vistea (2527 m). Egy másik 2500-as hegy a Bucsecs-hegységben lévő Omu-csúcs (2507 m).

[szerkesztés] Éghajlat

Az éghajlat mérsékelt kontinentális. Az évi átlagos hőmérséklet -2.5°C alá esik a déli, 2000 m-nél magasabb területeken, 7.5°C az dombságokon, 7.8°C a keleti medencékben és 8.2°C nyugaton. A leghidegebb hónap átlagos hőmérséklete -11.1°C a hegyeken, -5.3°C a medencékben, a legmelegebb hónapé 5.7°C ill. 18°C. A legmagasabb mért hőmérséklet 39.5°C volt, amelyet 1951-ben mértek Szecselevárosban, a legalacsonyabb -38.5°C 1942-ben Botfaluban. Az átlagos csapadékmennyiség 1400 mm a hegyekben, 600-750 mm az előhegyeken és az alacsonyabb területeken. Az uralkodó szél nyugati és észak-nyugati, 8 m/s-nél magasabb átlagos sebességgel a hegyeken és 3 m/s a medencékben. A föhn a Fogarasi-havasok északi oldalára jellemző.

[szerkesztés] Gazdaság

Brassó környéke Románia legfejlettebb területei közé tartozik. Jelentős iparágak vannak jelen. A II. világháború során Brassóban gyártották az IAR 80 vadászrepülőgépeket. A 20. század második felében erőteljes iparosítás folyt, ami hatalmas ipari központokat és gyárakat (helikopter, traktor, kamion, stb.) eredményezett. Ezek egy része 1989 után nem tudott igazodni az új rendszerhez, és bezárták. A nagy munkanélküliség miatt Brassó és a környékbeli városok lakossága jelentősen lecsökkent. Fogaras és Viktóriaváros körül nagy kémiai üzemek müködnek, amelyek szennyezik a környezetet.

[szerkesztés] Közlekedés

Brassó Románia legfontosabb vasúti csomópontja. A megye első repülőterét Hargita és Kovászna megye részvételével 2006-ban kezdik el építeni 85 millió dollár költségvetéssel a Brassó melletti Vidombákon. A repülőtér a személyi- és teherforgalmat egyaránt kiszolgálja. Várhatóan tíz éven belül épül meg a Brassót Bukaresttel és Nagyváraddal összekötő autópálya.

[szerkesztés] Turizmus

Brassó megye Románia egyik legnagyobb turista központja. Legfontosabb célpontok: Brassó régi városrésze, Brassópojána üdülőhely, Predeal üdülőhely, Bran környéke a Drakula kastéllyal, a Fogarasi-havasok, Fogaras és Barcarozsnyó középkori erődei.

[szerkesztés] Települések

Városok: Brassó, Fogaras, Feketehalom, Szecseleváros (= Bácsfalu + Csernátfalu + Hosszúfalu + Türkös) , Vidombák, Predeal, Barcarozsnyó, Kőhalom, Viktóriaváros, Zernyest;

Községek és falvak:^[1] Alsókomána (Comana de Jos), Alsómoécs (Moieciu de Jos), Alsórákos (Racoş), Alsószombatfalva (Sâmbăta de Jos), Alsótömös (Timişu de Jos), Alsóucsa (Ucea de Jos), Alsóvenice (Veneţia de Jos), Apáca (Apaţa), Ágostonfalva (Augustin), Barcaföldvár (Feldioara), Barcaszentpéter (Sânpetru), Barcaújfalu (Satu Nou), (Baciu), Besimbák (Olteţ), Betlen (Beclean), Bodola (Budila), Bodzavám (Vama Buzăului), Boholc (Boholţ), Botfalu (Bod), Botfalui Cukorgyártelep (Colonia Bod), Breáza (Breaza), Bucsum (Bucium), Dezsán (Dejan), Dombos (Văleni), Dragus (Drăguş), Dridif (Dridif), Dutk (Dopca), Egrestő (Acriş), Felmér (Felmer), Felsőkomána (Comana de Sus), Felsőmoécs (Moieciu de Sus), Felsőszombatfalva (Sâmbăta de Sus), Felsőtömös (Timişu de Sus), Felsőtyukos (Ticuşu Nou), Felsőucsa (Ucea de Sus), Felsővenice (Veneţia de Sus), Fundáta (Fundata), Garat (Dacia), Grid (Grid), Halmágy (Hălmeag), Herszény (Hârseni), Holbák (Holbav), Homoród (Homorod), Homoródbene (Beia), Homoróddaróc (Drăuşeni), Homoródjánosfalva (Ioneşti), Höltövény (Hălchiu), Huréz (Hurez), Illény (Ileni), Kaca (Caţa), Kálbor (Calbor), Keresztényfalva (Cristian), Keresztvár (Teliu), Kerpenyes (Cărpiniş), Királyhalma (Crihalma), Kisprázsmár (Toarcla), Kopacsel (Copăcel), Korb (Corb), Kóbor (Cobor), Krizba (Crizbav), Kucsuláta (Cuciulata), Lemnek (Lomnic), Lisza (Lisa), Longodár (Dăişoara), Luca (Luţa), Ludisor (Ludişor), Lupsa (Lupşa), Mátéfalva (Mateiaş), Mese (Meşendorf), Mirkvásár (Mercheaşa), Mundra (Mândra), Nagyberivoj (Berivoi), Nagymoha (Grânari), Nagysink (Cincu), Nagyvajdafalva + Kisvajdafalva (Voivodeni), Nádpatak (Rodbav), Netot (Gura Văii), Ohába (Ohaba), Olthévíz (Hoghiz), Olthidegkút (Fântâna), Ósinka (Şinca Veche), Pálos (Paloş), Páró (Părău), Persány (Perşani), Pestera (Peştera), Posorta (Pojorta), Prázsmár (Prejmer), Pürkerec (Purcăreni), Rádos (Roadeş), Reusor (Râuşor), Rukkor (Rucăr), Sarkaica (Şărcăiţa), Sárkány (Şercaia), Sáros (Şoarş), Sebes (Sebeş), Sernye (Şirnea), Simon (Şimon), Soma (Şoma), Sövénység (Fişer), Szászbuda (Buneşti), Szászhermány, Szászkeresztúr (Criţ), Szászmagyarós (Măieruş), Szásztyukos (Ticuşu Vechi), Szászugra, Szászveresmart (Rotbav), Szászvolkány (Vulcan), Szeszcsor (Săscior), Szevesztrény (Săvăstreni), Székelyzsombor (Jimbor), Szohodol (Sohodol), Szúnyogszék (Dumbrăviţa), Tatrang (Tărlungeni), Telekirécse + Vajdarécse (Recea), Todorica (Toderiţa), Törcsvár (Bran), Ugra (Ungra), Újsinka (Şinca Nouă), Újtohán (Tohanu Nou), Ürmös (Ormeniş), Vád (Vad), Vledény (Vlădeni), Vojla (Voila), Zajzon (Zizin), Zsiberk (Jibert)