Prázsmár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Prázsmár (románul Prejmer, németül Tartlau): falu a mai Romániában Brassó megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Brassótól 17 km-re északkeletre fekszik, Bácstelek és Stupinii Prejmerului tartozik hozzá. ()
[szerkesztés] Története
1211-ben Tartel néven említik először. Temploma a 13. században épült. 1454-ben mezőváros lett. A 14. században a török ellen megerősítették. 1441-ben elfoglalta a török, de Hunyadi János kiűzte. 1529-ben István vajda, majd Rares Péter moldvai vajda ostromolta és gyújtotta fel. 1552-ben a falut Rares Péter gyújtotta fel ismét, de az erődöt a lakosság megvédte. 1599-ben Mihály vajda gyújtotta fel. 1602-ben Basta hadai dúlták fel.
1612-ben itt verték szét a székelyek a brassóiak zsoldosseregét. 1661-ben Ali pasa, 1678-ban Ahmed pasa táborozott itt. 1704-ben a kurucok pusztították el, 1767-ben tűzvész pusztított. 1848. december 5-én a székelyek harc nélkül foglalták el.
1910-ben 3823 lakosából 2032 német, 1528 román és 203 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Alvidéki járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 8299 lakosából 7555 román, 301 magyar, 238 német és 205 cigány volt.
[szerkesztés] Látnivalók
Evangélikus temploma a Barcaság legjelentősebb templomerődje. A 13. században épült, 1964 és 1970 között restaurálták. 1480-ban készített szárnyas oltára az egyik legrégebbi Erdélyben.
Based on work by 
