Autizmus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
Orvostudomány portál |
Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Bár a betegség etiológiája (eredete) ismeretlen, a genetikai tényezők fontosnak tűnnek.
Két típusa van: az erős Kanner-autizmus és a gyengébb Asperger-szindróma.
Az autista emberek számos esetben fejlődhetnek a memória terén, így képesek lesznek számolási- és memóriafeladatokat megoldani, olykor az egészséges emberek között is kiemelkedő eredménnyel.
Definíció szerint (DSM-IV) az autizmusban „késés figyelhető meg a szociális interakcióban, a kommunikációs nyelvben, a szimbolikus és imaginatív játékban”, és a tünetek 3 éves kor előtt megjelennek. Az autizmus egyre gyakrabban lép fel gyerekeknél – ennek okait vitatják; lehetséges, hogy csak arról van szó, hogy gyakrabban ismerik fel.
Vannak esetek, ahol az autista gyerekek olyannyira javították a szociális és más képességeiket, hogy képesek részt venni az oktatásban és a társadalmi eseményekben, de egyesek úgy vélik, hogy az autizmust nem vagyunk képesek teljes mértékben gyógyítani jelenlegi tudásunk szerint, mert olyan agyi és idegi struktúrák okozzák, amelyek a fejlődés korai szakaszában már kialakultak.
Bizonyos autista gyerekek és felnőttek viszont, akik képesek funkcionális szinten kommunikálni, ellenzik a gyógyításukra irányuló kísérleteket.
[szerkesztés] Lásd még
- Autizmus információs és segítő helyekre irányító honlap
- http://autizmus.lap.hu/
- Autizmus Alapítvány
- Esőember
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez az orvostudományi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by Slarti, 