Althaia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Althaia, görög mitológiai alak, kalüdóni királyné, Thesztiosz leánya, Léda nővére, Oineusz felesége, Meleagrosz és Déianeira anyja. Amikor megszülte Meleagroszt, meglátogatták a Moirák, s megjósolták, hogy amint elhamvad a tűzhelyen égő fahasáb, a gyermel meghal. Althaia kiragadta a tűzből a fahasábot, eloltotta és gondosan elrejtette. Amikor Meleagrosz a nagy vadkanvadászat kapcsán kirobbant viszályban megölte édesanyja lét testvérét, a királyné tűzbe dobta a fahasábot, s Meleagrosz kisvártatva meghalt. A mítosz egy másik változata szerint az Erinnüszöktől kért büntetést fiának, akit végül Apollón nyilazott le. Az anya tehát bosszút állt, ám lelkiismeretfurdalása miatt öngyilkos lett. A monda az ősi, anyajogú görög társadalmi berendezkedést tükrözi, amelyben a testvéri kapcsolat szentebb volt, mint a szülő-gyermek közti viszony. Algernon Swinburne „Atalanta Kalüdónban" című drámájának középpontjában is Althaia tragikus vívódása áll.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon I-IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904. Lásd még itt.
Based on work by 