Észak-Korea
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Mottó: „Biztosan győz, aki hisz és a népre támaszkodik” | |
| Himnusz: Aegukka | |
 |
|
| Főváros | Phenjan (P'yongyang) |
| Legnagyobb város | Phenjan (P'yongyang) |
| Hivatalos nyelv(ek) | Koreai |
| Kormányzás | Szocialista népköztársaság |
| - Elnök | Kim Dzsong-il |
| Függetlenség | |
| - Felszabadítás | 1945 augusztus 15 |
| - Alkotmány | 1948 szeptember 9 |
| Terület | |
| - Teljes | 120 540 km² (98.) |
| - ebből víz (%) | 4,87 % |
| Népesség | 2006-os adatok |
| - Népesség | 23 113 019 (48.) |
| - Népsűrűség | 190 / km² (55.) |
| GDP (PPP) | 2005-ös adatok |
| - Teljes | 40 milliárd $ (85.) |
| - Egy főre jutó GDP | 1800 $ (149.) |
| HDI | nincs adat – NA |
| Pénznem | Észak-koreai won (₩) (KPW) |
| Időzóna | UTC +9 |
| Internet TLD | nincs (.kp) |
| Hívószám | +850 |
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (köznapi elnevezés szerint Észak-Korea) egy kelet-ázsiai állam a Koreai-félsziget északi részén, amely az egyik utolsó szocialista állam a világon. Délről a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) (amellyel 1945-ig egy államot alkotott), nyugatról Kína, északról pedig Oroszország határolja. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Phenjan.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Név
Az észak-koreaiak Chosŏn Minjujuŭi Inmin Konghwaguk-nak (조선민주주의인민화국) hívják országukat, vagy általában Pukchosŏn-nak (북조선,Észak Chosŏn) nevezik. A Chosŏn nevet a Gojoseon névből származtatják.
[szerkesztés] Történelem
Korea Japán megszállása a második világháború végeztével (1945) megszűnt. A 38. szélességi foktól északra fekvő részt a Szovjetunió, az attól délre fekvő területeket pedig az Amerikai Egyesült Államok szabadította fel. Mivel a két szuperhatalom nem tudott megegyezni a Korea feletti együttes ellenőrzésen, 1948-ban két különböző kormányzású államot hoztak létre az északi és a déli részen, amelyek arra törekedtek hogy övék legyen Korea törvényes kormánya.
A növekvő feszültség a két állam között ahhoz vezetett, hogy a szocialista észak és demokratikus dél között 1950. július 27.-én kitört a Koreai háború. Ez azzal kezdődött, hogy az Észak-Koreai Népi Hadsereg átlépte a 38. szélességi fokot (azzal az érvvel, hogy először dél lépte át a határt), és megindította a támadást. A háború 1953. július 27.-én fejeződött be, amikoris az Egyesült Nemzetek Szervezetének vezetősége, az Észak-Koreai Népi Hadsereg és a Kínai Népi Hadsereg önkéntesei aláírták a Koreai háború fegyverszüneti egyezményét. A további háborúk elkerülésének érdekében egy demilitarizált zónával választották el a két országot, amely még ma is a határt képezi.
Észak-Korea Kim Ir Szen („a nagy vezér”) vezetése alatt állt 1948-tól az 1994. július 8.-án bekövetkezett haláláig. A halála után fiát, Kim Dzsong Ilt nevezték ki a Koreai Munkáspárt főtitkárának (1994. október 8). 1998-ban a törvényhozási testület megerősítette őt a Nemzeti Védelmi Bizottság elnöki pozíciójában, valamint az „állam legfelsőbb személyének” nyilvánította őt. Az ország nemzetközi kapcsolatai jelentősen javultak, és ennek eredményeként 2000. júniusában megtartották az első Észak-Dél csúcstalálkozót. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatát jelentősen megterheli az, hogy az ország nemrégiben újraindította nukleáris programját.
Kim Dzsong Il uralma alatt (az 1990-es évektől) az ország gazdasága jelentős hanyatlásnak indult, az élelmiszerhiány általánossá vált. A segélyszervezetek szerint több millió ember szenved az országban éhínségben, emiatt számos észak-koreai lépte át illegálisan a kínai határt, hogy élelmet szerezzen.
[szerkesztés] Természetföldrajz
A Japán-tenger és a Sárga-tenger között húzódó Koreai-félsziget északi részén fekvő ország északi részén hegységek és tűzhányók által tarkított fennsíkok terülnek el. Itt emelkedik a Pektu kialudt vulkáni kúpja (2744 m). A Japán-tenger partját a Thebek-hegység kíséri. Az ország nyugati része a Sárga-tenger felé lépcsőzetes lejtő, síkságokkal tagolt dombvidék. Legmagasabb pontja a Pektu (2744 m). Legjelentősebb folyói az Amnok (Yalu Jiang), a Tedong és a Tuman. Legnagyobb tava a Csangdzsini-víztároló.
[szerkesztés] Terület
- Teljes terület : 120 540 km² ( lakosainak száma: 21.2 millió fő )
- Ebből szárazföld : 120 410 km²
- Ebből víz : 130 km²
[szerkesztés] Országhatárok és partvonal
- Országhatár : 1 673 km
- Szomszédos országok : Kína - 1 416 km, Dél-Korea - 238 km, Oroszország - 19 km
- Partvonal hossza : 2 495 km
A Koreai-félsziget 8 460 km hosszú partszakasza igen tagolatlan, ebből 2 495 km Észak-Koreához tartozik. A partvonal mentén 3 576 sziget található, amelyek végig a partvonal mentén húzódnak, legtöbbjük a déli és a nyugati partok mentén.
[szerkesztés] Helyrajz
Az ország területe javarészt mély és vékony völgyekkel szaggatott domb- vagy hegyvidék. A partmenti síkságok szélesek a nyugati részen, keleten viszont nagyon változatosak.
- Legalacsonyabb pont : Japán-tenger - 0 m
- Legmagasabb pont : Pektu-csúcs - 2 744 m
[szerkesztés] Politika
[szerkesztés] Kormányzat
Észak-Korea a világ egyik utolsó névlegesen kommunista állama. A kormányban a Koreai Munkáspárt (KMP) van túlsúlyban, a hivatalok kb. 80 %-a tartozik hozzá. A KMP ideológiáját Dzsucse-nak (önbizalom) hívják, amely nagyon közel áll a sztálinizmushoz. Észak-Koreában léteznek kisebb pártok is, de azok a KMP-nek vannak alárendelve, és nem ellenzik annak kormányzását. Az ország pontos hatalmi szerkezetén vitatkoznak a külső megfigyelők.
Normálisan a miniszterelnök az állam vezetője, bár az igazi hatalom Kim Dzsong Il kezében van, aki a KMP és a hadsereg feje. Ezen felül rengeteg más tisztség van még, de a Koreai Munkáspárt Főtitkári, a Nemzeti Védelmi Bizottság elnöki és a Koreai Népi Hadsereg főparancsnoki címe a legfontosabb. Az államon belül általában „kedves vezér” néven hívják őt, míg apját, Kim Ir Szent, „nagy vezér”-nek hívták.
A parlament, a Legfelsőbb Népi Gyülés (Choego Inmin Hoeui), hivatalosan az állam legfelső szervezete. 687 tagját 5 évenként választják meg népszavazásokon. A Népi Gyülekezet rendszerint csak két évenként tart néhány napos űlést, amelyen általában jóváhagyják az uralkodó párt, a KMP döntéseit. Az állandó bizottság (amelyet a gyűlés választ meg) hajtja végre a törvényhozói kötelességeket, amikor a gyűlésnek nincs ülésszaka.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
| A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közigazgatási felosztása | |||
 |
Tartományok:
Különleges közigazgatású régiók:
Közvetlenül irányított városok:
|
||
[szerkesztés] Gazdaság
Gazdasága a mai napig központilag irányított, szocialista tervgazdaság. Külkereskedelmi kapcsolatai szerények. Az ország statisztikai adatai nem nyilvánosak. A lakosság közel 40%-ának a mezőgazdaság nyújtja a megélhetést. 1989-től a kollektivizált mezőgazdaság recesszióba került, 1996-1997-ben már csak a nemzetközi élelmiszersegélyekkel tudták megakadályozni az éhínséget. Ezen túl az ország jelentős kőolajimportra is szorul, bár az energiatermelés közel 70%-át vízerőművek állítják elő. Az ipari termelés legfőbb ágazata jelenleg is a hadiipar. A termelési értékek alapján ezt követi a különböző ércek bányászata. Jelentős a halászata is. Legfontosabb termesztett növények : rizs, kukorica, burgonya, kölesfélék, árpa, búza, szója, dohány. Legfontosabb tenyésztett állatok : sertés, szarvasmarha, juh, kecske, selyemhernyó. Bányászati termékek : feketeszén, barnaszén, volfrám, magnezit, pirit, vas, réz, ólom, cink, grafit, kősó, foszfát, arany, ezüst, molibdén.
Lásd még : Észak-Korea cégeinek listája
[szerkesztés] Demográfia
A Koreai-félszigetet először a tunguzok népesítették be, akik Ázsia északnyugati részéből érkeztek erre a területre (akárcsak Mandzsúriát), a koreaiak és a mandzsúriaiak még ma is mutatnak hasonlóságokat.
A koreaiak származásukat és nyelvüket tekintve egységesek. Habár Észak-Koreában nincsenek benszülött kisebbségek, az országban él egy kis kínai közösség (kb. 50 000 fő).
[szerkesztés] Közlekedés
Az országnak 23 000 km-es közúthálózata és 8533 km-es (ebből 3194 km villamosított) vasúthálózata van. A legfontosabb kikötők Nampho és Hungnam városok. Az ország egyetlen nemzetközi repülőtere a phenjani Szunan.
 Keszong |
 Phenjani park |
 Figyelőállás a demilitarizált övezetben |
 A Kwangbok utca Phenjanban |
[szerkesztés] Világgazdasági szerepkör
Becslések szerint exportjának értéke mindössze 800 millió amerikai dollár, amelyet feltehetően a különböző ércekből és fémipari, fémkohászati termékek világpiaci eladásából nyer. Kivitelének közel 40%-a Japánba irányul. Az import - amelynek értéke több mint kétszerese az exporténak - két vezető termékcsoportból tevődik össze : a kőolajból és a kokszolható kőszénből, amelyek nagy része Kínából érkezik. Az ország külső adósságát 12 milliárd amerikai dollárra becsülik.
[szerkesztés] Legnagyobb városok
- Phenjan (평양), 3 171 800 fő
- Hamhung (함흥시, 咸興市), 821 200 fő
- Cshongdzsin (청진시, 淸津市), 674 000 fő
- Nampho (남포 특별시), 655 100 fő
| A világ országai | Ázsia | |
| Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam | |
| Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek | |
| Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír | Észak-Ciprus | Hongkong | Kasmír | Kurdisztán | Makaó | Palesztina | Tajvan | Tibet | |
Based on work by