Глог
Зьвесткі зь Вікіпэдыі — вольнай энцыкляпэдыі.
Глог (па-лацінску: Crataegus) — род кветкавых раслін сямейства ружавых.
Пашыраны ва ўмераных і абласцях паўночнага паўшар'я — каля 1000 відаў. У Беларусі 2 дзікарослыя віды: глог адагнутачашалісцікавы (Crataegus curvisepala), глог аднапесцікавы (Crataegus monogyna). Растуць на схілах у далінах рэк і катлавінах азёр, у хмызняках, мяшаных лясах і на ўзлесках.
Лістападныя, рэдка шматгадовазялёныя кусты і невялікія дрэвы вышынёй да 15 м, з парасткамі, якія ўкрытыя калючкамі даўжынёй 0,5 – 15 см. Кветкі двухполыя, пераважна белыя або ружова-белыя, з моцным водарам мігдалаў. Цвітуць у канцы мая – пачатку чэрвеня. Плады яблыкападобныя, чырвоныя, амаль чорныя, аранжавыя, жоўтыя або зеленавата-жоўтыя, выспяваюць у верасні – кастрычніку. Сакавітыя, смачныя, маюць 4 – 11 % цукроў, 0,5 – 0,7 % арганічных кіслот (у асноўным вінна-каменнай і лімоннай), 20 – 100мг % вітаміну C, 2 – 3 мг % каратыну, 4 – 6 мг % вітаміну E. Асабліва багатыя пектынам — 1,9 %, і сарбітам (у высушаных пладах да 22,5 %).
Плады ўжываюць у свежым выглядзе, а таксама гатуюць кісялі, сокі - часцей у спалучэнні з сокамі кіслых ягад (чорнай парэчкі, журавін, барбарысу) і яблыкаў, джэмы, варэнне, павідла, жэле, мармелады, кампоты. Высушаныя плады ўжываюць як сурагат кавы. Экстракт з пладоў або настой з кветак выкарыстоўваюць пры сасудзістых захворваннях. У заходнееўрапейскай кулінарыі даўней жэле служыла гарнірам да мясных страў; дзеці вясной елі почкі кветак глогу, з іх таксама гатавалі салаты. У шляхецкай кулінарыі XIX – XX стагоддзяў былі папулярныя салодкія супы з глогу.
- Артыкул створаны з дапамогай матар'ялаў з: Алесь Белы, праект «Наша Ежа»