Zsolna

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Zsolna (szlovákul Žilina, németül Sillein): város a mai Szlovákiában. Ipari központ. Biccsefalu, Biccseszabadi, Borodnó, Budatín, Hámos, Majosmező, Őrlak, Szentistvánpatak, Tölgyesalja, Vághegyes, Varjad, Zsolnabánfalva és Zsolnatarnó tartozik hozzá.

Zsolna elhelyezkedése Szlovákiában

[szerkesztés] Fekvése

A Trencséntől 70 km-re északkeletre, a Vág bal partján fekszik. é. sz. 49°13′0’’ k. h. 18°43′60’’

[szerkesztés] Nevének eredete

Először 1208-ban említik Selina néven. Mai neve a szláv Žela személynévből képzett Želinany helynévből alakult ki.

[szerkesztés] Története

Területe már az őskorban lakott hely volt. A korai Árpád-korban a nyitrai püspök birtoka, de fejlődésnek csak a tatárjárás után, a sziléziai németek betelepedése után indult. 1321-ben kapta kiváltságait Károly Róbert királytól. A huszita háborúk során német lakossága eltűnt és a szlovákok uralták. A középkorban vára is volt, amely a mai főtértől keletre állott, királyi várként a besztercei ispánság tartozéka. 1403 után már nem említik, valószínűleg lerombolták. A helyén épült fel a plébániatemplom a Vág partján. Erődítéseinek egy része ma is látható. A Podmaniczkyak, majd Bocskai István, Bethlen Gábor és az Esterházyak harcoltak birtoklásáért. 1610-ben az itteni zsinat mondta ki az evangélikusok végleges elszakadását a katolikus egyháztól.

1685-ben a Habsburgok jezsuitákat telepítettek a városba. Ferences gimnáziuma 1773-ban épült. A 16–18. században posztógyártásáról volt híres. 1849. január 4-én a budatini ütközet után a mai Szűz Mária téren beszélt Ľudovít Štúr a város népéhez. A 19. század végére a város fontos vasúti csomópont, kereskedelmi központ lett. A város polgármestere Ján Slota, az a szélsőséges nacionalista, aki páncélosokat akart küldeni Budapestre és a 21. század legnagyobb eseménye, hogy a dél-koreai KIA itt autógyárat épít.

1910-ben 9179 lakosából 4954 szlovák, 2336 magyar, 1463 német, 164 lengyel és 127 cseh volt. 2000-ben 86 818 lakosa volt, 98%-ban szlovák nemzetiségű.

[szerkesztés] Látnivalók

A város főtere Szlovákia legteljesebb lábasházakkal díszített piaci árkádsora.
A plébániatemplom a Várdombon áll, a 15. század elején épült gótikus stílusban, később többször átépítették.
A Burián-harangtorony a plébániatemplom mellett áll, 1540 körül építtette Podmaniczky Rafael. Eredetileg vártorony volt.
A Szent Pál-templom és -kolostor 1743-ban épült barokk stílusban jezsuita rendházként. 1880-ban püspöki árvaház lett.
A ferences templom és kolostor 1730-70 között épült barokk stílusban.
A Szent István-templom Szentistvánpatak (szlovákul Závodie) nevű külvárosában áll, 13. századi román stílusú, korabeli freskókkal.