Budatín
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Budatín (szlovákul Budatín) Zsolna város településrésze a mai Szlovákiában.
[szerkesztés] Fekvése
Zsolna központjától 1 km-re északra a Vág jobb partján fekszik. A Kiszuca-pataknak a Vág folyóba torkollásánál levő földnyelven áll Budatín vára.
[szerkesztés] Története
Budatín várát a Balassa család építtette a 13. század második felében, egykor egy mesterséges csatorna miatt valójában szigeten állott. Kezdetben egyetlen toronyból állt, majd a 14. században palotaszárnyak épültek hozzá. Zsigmond király 1397-es vágvölgyi hadjárata során leromboltatta, de újra felépült. A 15. században a Szúnyogh családé, majd a Csákyaké lett, akik 1944-ig birtokolták. A 18. században ők építették fel a várhoz csatlakozó hatalmas kastélyszárnyat, melyet pompásan berendeztek. 1848 december 4-én itt verte meg, majd a Jablonka-hágón át kiszorította az országból a magyar sereg Hurban szlovák felkelő seregét. 1849 január 2-án Hurban vereségének megbosszulására Götz osztrák tábornok felgyújtotta. Ekkor pusztult el gazdag könyvtára és levéltára. 1870-1918 között laktanya, Csáky Géza 1930-ban helyreállíttatta és művészien rendezte be. Jellegzetessége hat emeletnyi magas lakótornya. Budatín a trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott. 1910-ben 1024, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
Based on work by 