Volga
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
||||
|---|---|---|---|---|
 |
||||
| hossz | 3690 km | |||
| forrás szintje | 225 m | |||
| átlagos vízhozam | 8,000 m³/s | |||
| vízgyűjtő terület | 1,410,994 km² | |||
| forrás | Valdaj hegység, Oroszország | |||
| torkolat | Kaszpi-tenger | |||
| vízgyűjtő terület országai |
Oroszország | |||
A Volga (oroszul: Волга) Európa leghosszabb és legbővizűbb folyója. 225 m tengerszint feletti magasságban a Valdaj hegységben ered és Oroszország területét el nem hagyva a Kaszpi-tengerbe ömlik.
A folyó neve a mellette lakó nemzetiségek nyelvein: tatárul: İdel; csuvasul: Атăл (Atăl); mordvinül: Рав (Raw) mari nyelven: Юл (Jul) és németül Wolga
A Volga, ahogy sokszor nevezik a Volga anyácska, Oroszország legjelentősebb folyója, bár nem a legnagyobb. A szibériai folyók közül az Ob, a Jenyiszej és az Amur is hosszabb és bővízübb a Volgánál.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza
[szerkesztés] Felső-Volga (forrástól az Oka torkolatáig)
A Volga forrása nagyjából Moszkva és Szentpétervár között félúton a Tveri Kormányzóság területén található. Innen a folyó több kisebb tavon folyik át. A legutolsó Volgo tónál már 1843-ban épült duzzasztómű, hogy a folyó hajózhatósága egész évben biztosított legyen. Tver (szovjet idökben: Kalinyin) és Ribinszk között épült az ivankovói víztározó (a Moszkvai-tenger). A víztározó gátja az Ivankovói vízierőmű Ivankovó és Dubna között található. Itt végződik a Moszkva-Volga csatorna is. A Ivankovói víztározó meghatározó Moszkva és a Moszkvát körül vevő agglomeráció ivóvízellátásában.
Kimrinél kezdödik a következő hatalma víztározó az Uglicsi víztározó, majd a Volga legrégebbi víztározója a Ribinszki „tenger“. A Ribinszki víztározónál kezdődik a Volgát a Néván át a Balti-tengerrel összekötő Volga-Balti-tenger csatorna.
Ribinszknél (szovjet időkben: Andropov) található a Volga legnagyobb forgalmú kikötője. A folyó továbbra is keleti, délkelti irányba halad. A következő nagyváros a 11. században alapított Jaroszláv Oroszország egyik legrégebbi városa. Jaroszlávtól csak 70 km-re ismét egy történelmi város található az 1157-ben alapított Kosztroma.
[szerkesztés] Középső-Volga (az Oka torkolatától a Káma torkolatáig)
Nem sokkal Kosztroma után ismét egy hatalmas víztározó, a Nyizsnyij-Novgorodi víztározó. Nyizsnyij Novgorod (szovjet időkben: Gorkij) zárt város volt. Ide internálták a vezető ellenzékieket, többek között itt élt a Nobel-békedíjas Szaharov is. Nyizsnyij Novgorodnál torkollik a Volgába az Oka.
Itt a Volga a Mari Köztársaság területén folyik át, majd a Csuvas Köztársaság fővárosa, Eger testvérvárosa, Csebokszári a következő nagyváros. 150 km-rel lentebb, az Európai Oroszország 3. legnagyobb városa, Tatarsztán fővárosa, Kazány következik. Itt a folyó megváltoztatja eddigi kelet irányát és délre fordul. Kazánynál kezdődik Európa legnagyobb víztározója, az 550 km hosszú Szamarai víztározó, ennek összterülete 6450 km2. Itt van a Káma folyó torkolata. A víztározó partján terül el Uljanovszk (cári időkben: Szimbirszk), Togliatti, a Lada gépkocsik gyártására épült szocialista város, és Szamara (szovjet időkben: Kujbisev).
[szerkesztés] Alsó-Volga (a Káma torkolatától a Volga-deltáig)
A Volga alsó folyásán hatalmas folyammá válik. Déli irányban a Volgai hátság nyugati oldalán halad.
A Balakovó és Szaratov közötti területen éltek a II. világháborút megelőzően az I. (Nagy) Péter által betelepített Volgai németek (Wolgadeutschen). Sztálin a II. világháború idején a németajkú lakosságot Kazahsztánba és részben Szibériába telepítette át. A Volga bal partján Marx és Engels városainak nevei emlékeztetetnek az egykor itt lakott németekre. Ez a Balakovó és Engelsz közötti szakasza a Volgának az amelyet a civilizáció a legkevésbé érintett. A folyó menti táj itt tartotta meg ősi formáit. Engelsszel szemben a Volga jobb partján található a közel egy milliós Szaratov (egyetemi város) és itt kezdődik az útolsó nagy víztározó a 600 km hosszú Volgográdi víztározó.
Volgográd előtt 21 km-rel válik el a Volgától a Volga-delta legkeletibb ága az Achtuba. Volgográd (régebben: Caricin, Sztálingrád), milliós nagyváros, 80 km hosszan terül el a Volga jobbpartján. Északon a Volgográdi víztározót lezáró gáton található a Volgai Vízerőmű, majd 100 km-el délebbre a város déli határán a Volga-Don csatorna. Ez a csatorna biztosítja az belvízi összeköttetést a Fekete-tenger és a Balti-tenger között. Volgográdnál érte el a II. világháború idején a Wehrmacht a Volgát. Itt zajlott a II. világháború leghosszabb, legvéresebb és egyben legjelentősebb csatája, a sztálingrádi csata, amely fordulatot hozott a háború menetében.
[szerkesztés] A Volga-delta
Asztrahán előtt 46 km-rel a Buzan kiválásánál kezdődik a Volga-delta. A Volga-delta megközelítőleg 500 ágból, csatornából és kisebb folyókból áll. Természetvédelmi terület, és mint ilyen, a vándormadarak rendkívül jelentős megállója. A Volga-delta legjelentősebb ágai a Bachtemir, a Kamüzak, az öreg Volga, a Bolda, a Buzan és keleten az 537 km hosszú Achtuba.
A Volga-delta valamikor nagyon gazdag volt tokhalban, a tokhalállomány mostanra a környezetszennyezés és a rablógazdálkodás miatt vészesen lecsökkent. A tokhal ikrája a Kaszpi-tenger egyik legfontosabb terméke az orosz kaviár.
[szerkesztés] Mellékfolyói
A Volgának megközelítően 200 mellékfolyója van. A legjelentősebbek a következők:
bal partiak:
- Mologa
- Sekszna
- Kosztroma
- Unzsa - balparti
- Vetluga
- Káma
- Szamara
- Nagy Irgisz
jobb partiak:
- Oka
- Szura
[szerkesztés] Jelentősebb víztározók
- Ivankovói Víztározó ( Moszkvai-tenger ) (327 km², 1,12 Mrd. m³)
- Uglicsi Víztározó (249 km², 1,2 Mrd. m³)
- Ribinszki Víztározó (4.580 km², 25,4 Mrd. m³)
- Nyizsnyij Novgorodi Víztározó (1.590 km², 8,7 Mrd. m³)
- Csebokszári Víztározó (2.274 km², 13,8 Mrd. m³)
- Szamarai Víztározó (Európa legnagyobb víztározója) (6.450 km², 58 Mrd. m³)
- Szaratovi Víztározó (1.831 km², 12,9 Mrd. m³)
- Volgográdi Víztározó (3.117 km², 31,5 Mrd. m³)
Based on work by 