Veteménybab

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

? Veteménybab
Rendszertan
Rend: Hüvelyesek (Fabales) Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae) Alcsalád: Faboideae Nemzetségcsoport: Phaseoleae Nemzetség: Phaseolus Faj: vulgaris
Tudományos név
Phaseolus vulgaris Linné, 1758

A veteménybab latin neve: (Phaseolus vulgaris), népies megnevezése: Paszuly, paszulyka, fuszulyka.

Tartalomjegyzék 1 Fajtái 2 Felhasználása 3 Gyógyhatása 4 Termesztése 5 Betegségei

[szerkesztés] Fajtái

Nagyon sok fajtája van, melyek különböző tulajdonságokkal rendelkeznek.

Táplálkozási értéke nagy, magvai 44-52% keményítő mellett feltűnően sok, 22-35% fehérjét (legumin) tartalmaznak és ezen főleg nitrogénben gazdag, kén- és foszfortartalmas anyagnak tulajdonítandó nagy tápláló erejük, melynél fogva emberi és állati táplálékul egyaránt alkalmazhatók. A szárazbab fehérje tartalma tízszerese a burgonyáénak, háromszorosa a kenyérének, de magas ásványi anyag tartalma is. Zöldbabként a fehérje értéke kisebb, de még így is jelentős. A kevésbé szálkásodó fajtákat részesítjük előnybe.

A hüvelyes vetemények, a magvaik végett termelt pillangós virágú növények csoportja. Ide tartozik a cukorborsó, a lencse, a bab és a lóbab, az abrak- és a szeges bükköny, a csicseri borsó, stb.

[szerkesztés] Felhasználása

Mind a száraz-, és zöldbab is elkészíthető főzeléknek, [[saláta|salátának, levesnek, de mélyhűtésre és konzerválásra is alkalmasak. Fogyasztása a magas tápértéke és fehérjetartalma miatt elsősorban télen javasolt. A sok fajta közül érdemes a családi ízlésnek megfelelőt kiválasztani.

Az őrölt bab lisztjét borogatásra is használják gyulladások, kelések esetén. Hatóanyagai: 50% keményítő, gumi, dextrin.

[szerkesztés] Gyógyhatása

Érdekessége, hogy a fehérbab hajának (hüvelyrész) komoly gyógyhatása van. Víz és vizelethajtó, vesetisztító hatás mellett jelentős az inzulintartalma ezért elsősorban a cukorbetegek részére ajánlott. A hatás fokozása érdekében szokták kukoricabajusszal, feketeürömmel, kecskerutaval, cickafarkkal, csalánlevéllel összekeverni és keverékként fogyasztani.

[szerkesztés] Termesztése

Növénytermelési tekintetben nem csak a bab, de más hüvelyesek jelentősége abban nyilvánul, hogy mély gyökérzetükkel főképp az altalajból táplálkoznak, dús levélzetükkel a talajt sűrün beárnyékolják, így azt gyommentesen hagyják vissza. A hüvelyesek után minden más növény, de különösen a gabonafélék, jól diszlenek. Kiváló fontosságú pedig az a jelenség, hogy a hüvelyesek a nitrogén szükségletüket, a légkör szabad nitrogénjéből fedezik, így fejtrágyázásukkor a nitrogéntartalmú műtrágya kihagyható. A babszalma is felhasználható takarmányként.

[szerkesztés] Betegségei

Rozsda. A növények egész földfölötti részén, de leginkább a leveleken, vörösbarna, később sötétbarna foltok láthatók, melyek miatt a növények fejlődésükben visszamaradnak vagy fejletlen magot hoznak. A betegséget rozsdagombák okozzák.

Lisztharmat. A növények zöld részein piszkos-fehér bevonat keletkezik, amelyben őszfelé fekete szemecskék láthatók. Az erősen megtámadott fiatal levelek eltorzulnak, elsárgulnak s helyenkint elszáradnak. Ezt a betegséget két lisztharmat-gomba okozza. Ellene a kénezéssel, kéntartalmú szerekkel védekezhetünk.

Ragya. (Peronoszpóra) A zöld részeken, de főleg a levelek felső lapján nagy, fehéres, később elszáradó foltok, mig a levelek alsó lapján gyengéd, szürkés por mutatkozik. Ezt a betegséget, a (Peronospora Viciae De By) nevü gomba okozza, ellene a "bordeauxi" bordói-lével védekezhetünk.

A (Colletotrichium Lindemuthianum Sacc.) nevü gomba a bab hüvelyein barna, mindig egy élénkebb övvel körülvett fekélyeket okoz. A betegséget antracnose-nak nevezik ez a bab legveszedelmesebb betegsége. Ellene elsősorban az ajánlható, hogy ne ültessük más növény, - szőlő, kukorica - közé, hogy a levegő jól hozzáférjen, de javasolt, a vetőmagnak ammoniákos rézkarbonátoldatban (4,5 l. viz, 42. g. rézkarbonát, 0,57 l. ammoniákkal) való 1 órai csávázását.

Legtöbbet szenved ebben betegségben, az úgynevezett guggolós, vagy gyalogbab, a futó babot ritkábban támadja meg, de ez utóbbi a termesztése során, több anyagi és munkaerő ráfordítást igényel.

A (Sclerotinia Libertiana Fckl.) nevü gomba a növény szárát támadja meg, amely elhalaványodik, és levelestől elhal. A gomba a szár bélszövetét teszi tönkre s ebben kemény, fekete szemek, a gomba sclerotiumai jelennek meg.

aranka amely egy élősködő nővény. Leírását lásd ott.