Urál-altaji nyelvcsalád

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az urál-altaji nyelvcsalád (vagy urál-altáji nyelvcsalád) a nyelvcsaládok egy feltételezett tágabb csoportja. Két nyelvcsaládot és ezen belül öt fő nyelvcsoportot sorolnak ide:

• Uráli nyelvcsalád:
  • Finnugor nyelvek
  • Szamojéd nyelvek
• Altaji nyelvcsalád:
  • Török nyelvek
  • Mongol nyelvek
  • Mandzsu-tunguz nyelvek

Egyes elméletek ide sorolják a japán nyelvet és a koreai nyelvet, a két nagy távol-keleti ragozó nyelvet is. Mások az urál-altáji nyelvcsaládhoz, illetve annak egyes tagjaihoz kapcsolják az ajnu nyelvet, az ókori sumer nyelvet, az etruszk nyelvet, az indiai dravida nyelvcsaládot, valamint a paleoszibériai nyelveket, ezzel az amerikai földrészre is kiterjesztve a nyelvcsaládot. (Lásd: agglutináló nyelv.)

Tartalomjegyzék 1 Tudományos elfogadottság 2 A rokonítás alapja 3 Közös őstörténet 4 Az urál-altaji, az indoeurópai és más nyelvcsaládok rokonsága 5 Külső hivatkozások (angol nyelven) 6 Angol nyelvű szakirodalom

[szerkesztés] Tudományos elfogadottság

Az uráli-altaji nyelvcsalád létezése korábban elfogadottabb volt, ma viszont a történeti nyelvészek többsége nem tartja eléggé megalapozottnak. Vannak, akik az altáji nyelvcsalád létezését is kétségbe vonják, nem találván elegendő nyelvészeti bizonyítékot a török nyelvek, a mongol nyelv és a mandzsu-tunguz nyelvek közös eredetére sem. A hasonlóságokat ezek a kutatók nem a közös eredettel, hanem csupán a történelmi érintkezések során bekövetkezett nyelvi kölcsönhatással magyarázzák. Az elmélet hívei szerint azonban túl nagyszámúak és szabályosak ezek a hasonlóságok ahhoz, hogy pusztán véletlenszerű nyelvi kölcsönhatásokról legyen szó.

[szerkesztés] A rokonítás alapja

A feltételezett urál-altaji nyelvcsaládot alkotó nyelveket és nyelvcsaládokat nem a szókincsbeli megfelelések kötik össze egymással. Ilyeneket csak kis számban lehet kimutatni, elsősorban a személyes névmások és személyragok mutatnak hasonlóságot valamennyi nyelvcsalád között. A rokonítás alapja ehelyett inkább ezen nyelvek feltűnő nyelvszerkezeti hasonlósága. Az urál-altáji nyelvcsaládba sorolt valamennyi nyelvre jellemzőek a következő vonások:

• Ragozó szerkezet (agglutináció)
• Magánhangzó-harmónia.
• Mássalhangzó-torlódás kerülése.
• Dinamikus hangsúlyozás hiánya.
• Nyelvtani nemek hiánya.
• Tulajdonragok használata.
• Birtoklást kifejező ige hiánya.
• Létige hiánya.
• A főnév és melléknév, illetve számnév nyelvtani egyeztetésének hiánya.

[szerkesztés] Közös őstörténet

Az uráli és altaji nyelvek beszélői óriási területen szóródtak szét a történelem folyamán a Távol-Kelettől a Kárpát-medencéig. A közös eredet hipotézisét a nyelvszerkezeti hasonlóságok mellett támogatják az évezredekre visszanyúló hasonló kulturális vonások is. (Turáni elmélet.)

[szerkesztés] Az urál-altaji, az indoeurópai és más nyelvcsaládok rokonsága

Az uráli nyelvcsalád és az indoeurópai nyelvcsalád közötti névmásragozási és egyéb szókincsbeli hasonlóságokra már régen felfigyeltek a kutatók. Ez alapján beszélnek uráli-indoeurópai nyelvcsaládról is. Mások vitatják a közös eredetet és a hasonlóságokat a két nyelvcsalád kialakulása során történő nyelvi kölcsönhatásokra vezetik vissza.

A nosztratikus nyelvcsalád szintén vitatott elmélete az uráli és altaji nyelvcsaládokon kívül a tágabb rokonság körét kiterjeszti az indoeurópai nyelvcsaládra, sőt további nyelvcsaládokra is. Az elmélet szerint ebbe az ú.n. makronyelvcsaládba tartoznak többek között az indo-európai nyelvcsalád, az uráli nyelvcsalád és az altáji nyelvcsalád, valamint a sémi-hámi nyelvcsalád, az ókori sumer nyelv és etruszk nyelv, a koreai nyelv, a japán nyelv , az ajnu nyelv, a paleoszibériai nyelvcsalád, az indiai dravida nyelvcsalád és egyes kaukázusi nyelvek.

[szerkesztés] Külső hivatkozások (angol nyelven)

• Urál-altaji nyelvek
• Urál-altaji nyelvrokonság
• Uráli-indoeurópai nyelvi hasonlóságok

[szerkesztés] Angol nyelvű szakirodalom

Shirokogoroff, S. M., Ethnological and Linguistical Aspects of the Ural-Altaic Hypothesis (1970)