Kopula
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kopula a nyelvészetben az összetett mondatrészek segédszava, elsősorban ami az alanyt a névszói vagy határozói állítmánnyal köti össze (kopula: 'kötelék'), illetve azok a szószerkezetek, amelyek ebből származnak. A kopula gyakran a létige, de lehet a lesz, marad, múlik (valahány éves) igék származéka is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A magyarban
[szerkesztés] Összefüggés az állítmánnyal
Az alábbi táblázatban az állítmány aláhúzva, a kopula félkövér betűkkel szerepel.
Igei állítmány | Mari biciklizik. | nincs kopula |
Névszói állítmány | Mari ügyes ∅. | testetlen kopula (a legtöbb más nyelvben itt is megjelenik) |
Összetett állítmány
|
Mari a szobában van. |
van kopula |
[szerkesztés] Kopulatív igék
Kopulatív állítmány | ||
névszói része | igei része (a kopula) | |
Pista | orvos | volt. |
lesz. | ||
lett. | ||
maradt. | ||
harmincéves | múlt. |
Jelen időben, (egyes és többes szám) harmadik személyben nem szerepel, ha az állítmány főnév vagy melléknév:
- Pista orvos ∅. Pistáék orvosok ∅. ("van", ill. "vannak" nincs kitéve)
Jelen időben, harmadik személyben is szükséges azonban, ha az állítmány a valahol levést fejezi ki:
- Pista a szobában van.
Ha egy kopulatív igéből egyéb mondatrészeket képzünk, utána is kopulának nevezhetjük:
- Pista orvos akar lenni. – Pista orvos lévén meggyógyította a gyereket.
[szerkesztés] Más nyelvekben
Az uráli nyelvek többségében gyakran elmarad, míg az indoeurópai nyelvekben általános használatú és igen gyakran rendhagyó ragozású (elsősorban a létige). Az orosz nyelvben ugyanakkor szintén nem szerepel jelen időben.
A létige kopulatív használatával szembenáll az ún. egzisztenciális használata, amikor nem azt fejezzük ki, hogy valami milyen, hanem hogy létezik, illetve rendelkezésre áll (például Van Pista az osztályunkban.).
[szerkesztés] Lásd még
- Segédige