Uráli nyelvcsalád

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az uráli nyelvcsalád a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe főként Közép- és Északkelet-Európa, valamint Északnyugat-Ázsia vidéke. Beszélőinek száma 24 millió fő körüli. 1964 előtt finnugor nyelvcsaládról beszéltek, ahhoz képest néhány nyelvvel többet tartalmaz az uráli nyelvcsalád.

A nyelvcsalád legnépesebb tagjai a magyar, a finn és az észt nyelv, melyek mind a finnugor csoportba tartoznak. Európában az indoeurópai nyelvcsalád után a második helyet foglalják el.

[szerkesztés] Osztályozás

Az uráli nyelvcsalád rokonsági viszonyai (a nyelvek szétválásának feltételezett évszámaival)

Az uráli nyelvcsalád tagjai:

Szamojéd nyelvek
- Északi ág
  - enyec (jenyiszeji szamojéd)
  - nganaszan (tavgi szamojéd)
  - nyenyec (jurák szamojéd)
- Déli ág
  - szölkup
  - † kamassz
  - † karagasz
  - † kojbal
  - † motori
  - † targi
Finnugor nyelvek
- Ugor ág
  - magyar
  - obi-ugor nyelvek
    - manysi (vogul)
    - hanti (osztják)
- Finn-permi ág
  - Permi csoport
    - udmurt (votják)
    - komi (zürjén)
    - permják komi
  - Finn-volgai csoport
    - mari (cseremisz)
    - mordvin nyelvek
      - erza
      - moksa
      - † muroma
    - számi (lapp)
    - balti-finn vagy finnségi nyelvek
      - északi csoport
        
        finn
        
        meänkieli
        
        izsór
        
        karjalai (karéliai)
        
        † merja (meri)
        
        vepsze
      - déli csoport
        
        észt
        
        lív
      - vót

(A † (kereszt) jel a kihalt nyelveket jelzi.)

[szerkesztés] Az uráli nyelvcsalád jellemzői

nagyszámú toldalék használata
számos nyelvtani eset használata (az indoeurópai 4-7 esetnél jóval több, a magyarban például 18)
magánhangzó-harmónia (hangrend) az ősi szavaknál
nincs nyelvtani nem
a jelző megelőzi a jelzett szót
a jelző nincs egyeztetve a jelzett szóval (pl. gyönyörű kuvaszokat, nem "gyönyörűeket kuvaszokat")
számnevek után egyes szám áll (sok ember, nem "sok emberek")
a névszói állítmány gyakorisága (azaz a kopula hiánya), például Pista tanár, nem "Pista tanár van"
a birtoklást a habere ('birtokolni') ige nélkül, birtokos személyjellel és részeshatározóval fejezzük ki (például Nekem van lovam, nem "Én birtoklok lovat")
birtokos személyragozás (kutyám, kutyád stb.)
tárgyas igeragozás (az ugor nyelvekben és néhány további uráli nyelvben)

[szerkesztés] Történet

Az uráli nyelvek őshazáját a legelfogadottabb elméletek az Urál-hegység környékére teszik. Vita a keleti és a nyugati oldal között van. Más források az Urál és a Baltikum közé teszik e helyet. A nyelvcsalád finnugor és szamojéd ágra bomlása i.e. 4. évezred elejére tehető.

A nyelvcsalád távolabbi rokonait két irányban keresték: az indoeurópai nyelvek, valamint az altáji nyelvek között. Később felvetődött a jukagirral, valamint a dravida nyelvekkel való rokonság. Ezekkel a nyelvcsaládokkal azonban nem sikerült olyan szabályos szókincsbeli megfelelések sorát felmutatni, ami a nyelvrokonságot elfogadottan bizonyítaná. A rokon vonások ezekben az esetekben valószínűleg vagy az őskor túl távoli évezredeire nyúlnak vissza, vagy a későbbi szoros kapcsolat miatti nyelvi hatásokról van szó.