Unitárius templom (Kolozsvár)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kolozsvári unitárius templom a város egyik műemlék épülete, a Bel-Magyar és Dávid Ferenc-utcák sarkán. Az épíület stílusában a késői barokk, rokokó és klasszicista elemek keverednek.
A terveket Türk Antal kőművespallér készítette, az építőmester a székelyudvarhelyi Ugrai László volt. A templom alapkövét 1792. július 16-án tették le, az építkezés 1796. decemberéig tartott.
A templom 43,15 méter hosszú és 21,25 méter széles, belső magassága 15,70 méter. A torony magassága 33 méter. A toronyban négy harang található, egyenként 10, 5, 2,5 illetve 1 mázsásak. A homlokzaton az "In Honorem Solius Dei MDCCXCVI" (Az egyetlen Isten tiszteletére 1796) felirat látható. A torony végső alakját 1908-ban érte el, amikor Pákei Lajos tervei alapján elkészült a hagymakupolás toronytető. A kétmanuálos orgonát a nagyváradi Szeidl Ferenc cég építette 1930-ban.
Művészettörténeti szempontból figyelemreméltó a templom reneszánsz szószéke, mennyezetén a fiait vérével tápláló pelikánnal. A templom bal oldali kiskapujának fülkéjében található a híres Dávid Ferenc-kő. A hagyomány szerint 1568-ban, a vallásszabadságot kimondó tordai országgyűlésről jövet erre állt fel Dávid Ferenc a Tordai út sarkán felállt egy hatalmas kőre, és prédikációjával unitárius hitre térítette az egész várost.
A vizenyős talaj miatt 1805-ben a boltozat megrepedt, ezt Leder József javította meg. Az épület további állagromlása miatt 1831-ben Alföldi Antal a boltozatot két oldalon két-két támpillérrel erősítette meg. Az épületet 1967-1968-ban újították fel.
[szerkesztés] Forrás
- Dávid István: A kolozsvári unitárius templom orgonájának története, Keresztény Magvető, Kolozsvár 1984/2
- Gaal György:Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz, Korunk, Kolozsvár, 1992.
- Gaal György: Magyarok utcája. A kolozsvári egykori Bel- és Külmagyar utcák telkei, házai, lakói. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár, 1995. ISBN 973-96946-5-9 [1]
)
