Tőzeg
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A tőzeg növényi eredetű üledékes talajképző "kőzet" és talaj, a félig szárazföldi humuszképződés terméke. A tőzeg érett, alacsonyabb szervesanyag tartalmú és erősen átalakult formáját kotunak is nevezik.
A tőzeg erősen nedves, víz által borított és levegőtől elzárt (anaerob) körülmények között, elhalt növények törmelékéből képződik biológiai és kémiai és fizikai folyamatok révén. A tőzegképződésre alkalmas élőhelyeket tágabb értelemben lápoknak nevezzük. Hazánkban valamennyi láp védett.
Tőzegképződésre alkalmas körülmények gyakran lefolyástalan területek, lefűződött holtágak, sekély tavak, patakpartok területén alakulnak ki, ahol az eredetileg szabad vízfelületet részben vagy egészben vízi növényzet, hínár, sás, nád, gyékény, és gyakran mohák, páfrányok nőnek be.
[szerkesztés] Főbb megjelenési formái
- A síkvidéki fátlan lápok növényzetére és tőzegképző anyagára gyakran egyszikű növények dominanciája jellemző (rétlápok, síklápok, sáslápok). Ezek jellemző habitusa a zsombékos-semlyékes rét.
- A láperdők jellemző növényzeti képét a fásszárú növények határozzák meg, jellemző tőzegképző anyaguk a fák lehullott lombja.
- A hűvös hegyi élőhelyekre jellemző mohalápok általában források környékén indulnak fejlődésnek a tőzegmohák (Sphagnumfélék) megtelepedése révén.
[szerkesztés] Ajánlott irodalom
- Fehér Dániell (1954): Talajbiológia - Akadémiai Kiadó, Budapest
- Hargitai Károly (1985): Talajtan és agrokémia I.II. - Kertészeti Egyetem, Budapest
- Hortobágyi Tibor és mti.(1981): Növényföldrajz, társulástan és ökológia - Tankönyvkiadó, Budapest
- Simon Tibor és Juhász-Nagy Pál (1993): Talajtan, mint a növényökológia alapja - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
- Stefanovits Pál (1975): Talajtan - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
- Stefanovits Pál (1963): Magyarország talajai - Akadémiai Kiadó, Budapest
- Stefanovits Pál (1977): Talajvédelem, környezetvédelem - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
- Szabó István Mihály (1986): Az általános talajtan biológiai alapjai, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest