Talaj
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A talaj a földkéreg legkülső, termékeny rétege.
A talaj a földi élet egyik alapja, a növényeket (és ezáltal az állatokat valamint az embert) ellátja tápanyagokkal, vízzel, megköti és átalakítja az anyagokat.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Összetevői
A talaj kőzetrészecskékből és szerves anyagból áll. A kőzetszemcsék anyaga, ezéltal a talaj alapvető tulajdonságai az anyakőzettől, azaz attól a kőzettípustól függ, amin a talaj kialakul. Az egyes szemcsék között nincs akkora összetartó erő, ami szilárd, állandó alakú testté állítaná össze a szemcséket. Ez teszi a talajokat művelhetővé.
A talaj háromfázisú, polidiszperz rendszer. A három fázis: a talajban lévő szilárd anyagok (szemcsék), folyadék (víz, v. talajoldat) és levegő, melyek aránya változó.
[szerkesztés] Szilárd alkotórészek
A talaj szilárd fázisához tartoznak a fent említett kőzetből származó szilárd, ásványi részecskék, valamint az élő szervezetek és ezek bomlásából származó szerves anyag.
A szilárd alkotóelemek között üregek, rések vannak, melyeket folyadék és gáznemű anyagok töltenek ki, valamint itt találhatóak a talaj élőlényei is.
[szerkesztés] Talajoldat
A folyékony összetevőt talajoldatnak hívjuk, mely zömmel víz, valamint vízben oldott anyagok. Ebben találhatóak a növények és az egyéb élőlények által könnyen felvehető tápanyagok.
Azt a folyadékot, mely a talajszemcsék közötti réseket teljesen kitölti, talajvíznek hívjuk.
[szerkesztés] Talajlevegő
A szilárd és a folyékony anyagok által el nem foglalt térfogatot a talajban levegő tölti ki. Ez a levegő többnyire jelentősen különbözik a légköri levegő összetételétől, szén-dioxid és páratartalma jóval nagyobb, oxigéntartalma kisebb annál.
Termékeny talajoknál mindhárom fázis megtalálható, és nagy jelentőséggel bír.
[szerkesztés] Talajképződés
A talajképződés első lépése az alapkőzet fizikai mállása, azaz a nagyobb kőzetdarabok felaprózódása a fagy, szél és víz által apróbbakká. Ezt követi a kémiai mállás, mely során a kőzet lényegi átalakuláson megy át. A harmadik lépés a talajképződés biológiai fázisa, mely során felhalmozódik a talajra oly jellemző speciális szervesanyag-forma, a humusz.
[szerkesztés] A talaj termékenysége
A talaj termékenységének egyik legfontosabb tényezője a benne található szerves anyag, azaz a humusz mennyisége és minősége. A humusz tápanyagot szolgáltat, javítja a szerkezetet, valamint az ásványi alkotókkal együtt kolloidokat képez.
[szerkesztés] A talajban végbemenő természetes folyamatok
A termékenységet meghatározó legfontosabb folyamatok a mállás, a nitrifikáció, ammonifikáció, humuszképződés és a nitrogénkötés.
[szerkesztés] Talajtípusok
Az alapkőzet, az éghajlat és a növényzet befolyása alatt különféle talajtípusok alakulhatnak ki.
[szerkesztés] Osztályozási szempontok
A Földön nagyon sok talajtípus található. Ezek különbözőképp osztályozhatók. A talajtani szakemberek néhány egymástól jelentősen különböző nagyobb csoporton belül több, kisebb csoportot különítenek el.
Az osztályozás szempontjai:
- talajrészecskék mérete (homok-vályog-agyag; a részecskék csökkenő mérete szerint)
- szervesanyag-tartalom és termékenység
- alapkőzet, a kialakulás földrajzi helye
- a talajképződés módja, a talajok kora, stb.
szerint.
[szerkesztés] Magyarország jelentősebb talajtípusai
- Csernozjomok
- Barna erdőtalajok
- Réti talajok
- Homoktalajok (váztalajok)
A fenti felsorolás csak vázlatos, de fentről lefelé haladva jelzi a termékenység csökkenését is.
[szerkesztés] A talaj környezetvédelmi jelentősége
A talaj egyik természetes funkciója az egyes anyagok megkötése, lebontása és átalakítása. Ezt a tulajdonságát az ember is kihasználja, amikor a saját hulladékát, szennyvizét, vegyi anyagokat, sőt saját holttesteit is a talajban helyezi el. Ezek a folyamatok mindaddig véghez is mennek, amíg csatlakoznak a természetes körfolyamatokba, és amíg a talaj átalakító kapacitását el nem érik. Amennyiben ezeket a korlátokat nem vesszük figyelembe, súlyos katasztrófák történhetnek.