Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Segítség:Szójegyzék - Wikipédia

Segítség:Szójegyzék

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a leggyakrabban használt Wikipédia kifejezések szójegyzéke. További segítséget a Segítség:Tartalom lapon olvashatsz.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Adminisztrátor

Az adminisztrátor (admin, sysop) a Wikipédia karbantásával foglalkozó, speciális feladatokkal és jogosultságokkal felruházott szerkesztő, aki a szavazások eredményeinek figyelembe vételével végrehajtja az olyan speciális döntéseket, mint pl. egyes lapok törlése.

Lásd még: Wikipédia:Adminisztrátorok.

[szerkesztés] Aláírás

Írd alá a hozzászólásaidat: Ha valaki üzen egy szerkesztőtársának, illik a nevét(elérhetőségét), és a beírás idejét mögétenni. A ~~~~ kód beírásával hívható elő az akár testreszabott szöveg. A Wikipédia szócikkeket tilos aláírni (hiszen a rendszer automatikusan regisztrál minden közreműködést.

[szerkesztés] Allap

Allapnak (subpage) azokat a lapokat nevezzük, amiknek a nevében / (perjel) van. Az ilyen lapok bizonyos névterekben (például a felhasználói lapokon) speciálisan viselkednek, és egyfajta csoportosításí funkciót látnak el. A fő névtérben viszont kerülendőek. A részletes leírást ezen a lapon olvashatod.

[szerkesztés] Anon

Anonim (névtelen) felhasználó, akire csak a laptörténetben megjelenő IP-címe alapján lehet hivatkozni.

[szerkesztés] Árva cikk

Árva cikk (orphan page): Olyan szócikk, melyhez egyetlen ->Wikipédia lapon sem található belső hivatkozás. Az ilyen lapok gyakorlatilag csak a keresőrendszerrel érhetőek el és olvashatóak, más lapokról nem. Az árva szócikkek listája....

[szerkesztés] Átirányítás

Az átirányítás (redirect) szót a köznapi netes zsargontól kissé eltérően használjuk. Az átirányításnak a Wikipédiában akkor van szerepe, ha egy szócikk ugyanazon tartalommal, de több elnevezéssel is megírható (pl. worldwideweb és világháló). Ilyenkor a gyakrabban használt név alatt megírjuk a szócikket, a ritkábban használt név alá pedig csak egy átírányító parancsot szerkesztünk be, mely a következőképp fest: #REDIRECT [[szócikknév]] Az átirányítást a Wikipédia-lapokat kiszolgáló szerver automatikusan elvégzi, és a lap főcíme alatt megjelenő apróbetűs üzenettel tájékoztat róla. Például:

Világháló
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
(Átirányítva Worldwideweb cikkből)

A hivatkozásra klikkelve eljutunk az átirányító laphoz, és így szükség esetén törölhető vagy módosítható az átirányítás.

[szerkesztés] Átmozgatás

Az átmozgatás (move) egy szócikk nevének megváltoztatása, bejelentkezett szerkesztők számára az "átmozgat" fülön át elérhető. Az átmozgatás eredményeképp a régi néven átirányítás jön létre.

[szerkesztés] Belső hivatkozás

Belső hivatkozás (belső link, internal link): Olyan link, amely kattintásra az épp olvasott oldalról egy másik Wikipédia szócikkre ugrik, ellentétben a külső linkkel, melyek a Wikipédiához nem tartozó weblapokra mutatnak. A Wikipédiában a linkek alá vannak húzva, és normál esetben kék színűek. Akkor pirosak, ha a célpontjuk (még) nem létezik. Szerkesztés közben így néz ki: [[Link célpontja|szövege]] A belső linkek közé tartoznak a nyelvközi linkek és a kategóriacímkék is. Lásd még: Hogyan használd a hivatkozásokat.

[szerkesztés] Blokkolás

A blokkolás (block) egy technikai eszköz, amivel meg lehet akadályozni, hogy egy adott felhasználónévről vagy IP címről szerkeszteni lehessen a Wikipédiát. A blokkolt felhasználó a szerkesztés gombra kattintva a szerkesztőablak helyett egy üzenetet kap, ami értesíti a blokkolásról, és elmagyarázza annak okát. Részletesebben lásd: Wikipédia:Blokkolási irányelvek

[szerkesztés] Bot

A bot egy számítógépes program, ami bizonyos feladatok automatizálására szolgál. Részletek a Wikipédia:Botok lapon.

[szerkesztés] Bürokrata

A bürokrata (bureaucrat) jogokkal rendelkező szerkesztők ki tudnak nevezni más szerkesztőket adminisztrátorokká vagy bürokratákká (de nem tudják ezen jogokat elvenni). Lásd még Wikipédia:Bürokraták.

[szerkesztés] Csonk

Csonk (stub): Olyan szócikk, amelybe még nem került elfogadható mennyiségű tartalom. A csonkok sokszor 1-2 soros bejegyzések egy fogalomról, melyeket vagy a létrehozójuk akar hamarosan kifejteni vagy másokat akar erre buzdítani. A csonkok készítése általában ellenjavallt, mert növeli a cikkek számát a tartalom igazi növelése nélkül, azonkívül a korrektoroknak pluszmunkát jelent elfogadható állapotba hozni őket. Ha mindenképp csonkot tudsz csak készíteni, lehetőleg olyan témakörben tedd, melynek sok szerkesztője van (lásd Wikipédia:Wikipédisták szakterületek szerint). Lásd még Segítség:Csonkok; Csonkok listája; Wikipédia:Fejlessz tovább egy csonkot.

[szerkesztés] Difflink

A difflink olyan link, ami a hagyományos linkekkel ellentétben nem egy lapra, vagy annak egy alcímére, hanem a lapon korábban történt változtatás(ok)ra mutat. Lásd még: Laptörténet

[szerkesztés] Egyértelműsítő lap

Egyértelműsítő lap: (disambiguation page): Olyan lap, ami az azonos nevű, de eltérő tartalmú szócikkek közötti választást segíti. Lásd még: Wikipédia:Egyértelműsítő lapok

[szerkesztés] Felhasználói lap

A felhasználói lap (user page) a Wikipédia:Wikipédisták személyes oldala. A legtöbben bemutatkozásra, különböző személyes feljegyzésekre illetve egymással való kommunikálásra használják ezt az oldalt. A felhasználói lapok a User névtérben vannak. Lásd még: Segítség:Vitalap

[szerkesztés] Fejezetcím

A Wikipédiában fejezetcímeket úgy készíthetsz egy általad írt sorból vagy szóból, hogy többszörös egyenlőségjelek közé zárod:

== Fejezet 1. ==
=== Fejezet 2. ===
==== Fejezet 3. ====

Lásd még: felzet.

[szerkesztés] Felzet

A felzet tipográfiai fogalom, lényegében felső lapot, tipográfiai eszközökkel (pl.:keret, iniciálé, stb.) díszített fejezetcímzést jelent. Használják még kérvények külső (felső) lapjának megnevezésére is. A helyes elnevezés a Wikipédiában:fejezetcím.

[szerkesztés] Fejlesztő

A fejlesztő (developer) a Wikipédiát működtető szoftver, a MediaWiki programozóinak egyike. A fejlesztők közvetlenül hozzáférnek az adatbázishoz, gyakorlatilag bármire képesek.

[szerkesztés] Friss változtatások

A Friss változtatások (Recent changes) egy speciális oldal, ami a legutolsó szerkesztések listáját tartalmazza. Lásd még: Wikipédia:Friss változtatások.

[szerkesztés] GFDL

A GFDL a GNU Szabad Dokumentációs Licenc (GNU Free Documentation License) rövidítése. A Wikipédia szócikkei ez alatt a licensz alatt vannak: bizonyos feltételek betartása mellett szabadon másolhatóak, módosíthatóak és felhasználhatóak (akár üzleti célokra is), de az eredménynek is GFDL licensz alatt kell lennie.

[szerkesztés] Helytartó

A helytartó (steward) a bürokratához hasonló funkció, de a helytartónak minden Wikimedia projektben helytartói képességei vannak.

[szerkesztés] Interwiki

Az interwiki (rövidítve iw) egy egyszerűsített hivatkozási mód, ami általában nyelvközi hivatkozás, vagyis más nyelvű Wikipédiában lévő, azonos tartalmú szócikkre mutat, vagy valamelyik másik Wikimedia projektben (például a Wikibooksban) levő szócikkre hivatkozik. Az interwiki módszerrel néhány gyakran emlegetett külső oldalra is lehet hivatkozni.

Lásd még: Hogyan használd a hivatkozásokat.

[szerkesztés] Kategória

A kategória (category) olyan nagyobb témakör, amelybe egy adott szócikk beletartozhat; például az imádkozó sáska szócikk beletartozhat a Magyarország védett állatai kategóriába, de a Rovarok és a Biológia kategóriákba is. Az adott kategóriába tartozó szócikkekről automatikusan létrejön egy betűrendes lista. A kategórialapok a Kategória névtérben vannak. Kategórialap készítése előtt kérjük olvasd el a Wikipédia:Hogyan használd a kategóriákat súgólapot, mert az indokolatlan és meggondolatlan kategorizálás nagyobb káoszt okozhat, mint amekkora rendet teremthet.

[szerkesztés] Kitiltás

A kitiltás (ban) a szerkesztői jogok megvonása. Lehet időleges vagy végleges is. Együtt járhat blokkolással, de az is előfordulhat, hogy a betartatását a közösségre bízzák: a kitiltott felhasználó szerkesztéseit a többiek azonnal visszaállítják. Részletesebben lásd: Wikipédia:Kitiltási irányelvek.

[szerkesztés] Komment

A komment vagy rejtett szöveg (comment) olyan szövegrész, mely része a cikknek, azonban annak mentett formájában nem jelenik meg, csak ha a szócikket megnyitjuk szerkesztésre. Ha kommentbe akarunk egy szövegrészt tenni, akkor <!-- ... --> jelek közé tegyük (a ... jelképezi az illető szövegrészt). A kommentezés céljai lehetnek pl.:

  • megjegyzések a jövendő szerkesztők részére adatok pontatlanságáról, bizonytalanságáról, vagy annak megindoklásáról, hogy valami furcsa szövegrész egyáltalán miért került a cikkbe és pont abba a részbe, ahol van;
  • a nem semleges nézőpontúnak vélt vagy bizonytalan pontosságú részeket gyakran kommentbe tesszük, amíg a vitalapokon eldöntjük, marad-e vagy töröljük, megállja-e a helyét.
  • nyers, még nem lektorált vagy nyomdailag formázatlan (pl. bekezdések nélküli) szövegrészeket is lehetséges kommentbe tenni, ha az ilyen részek eltüntetése nem sérti a tartalom integritását;

A kommentezés alkalmas még:

  • idétlen megjegyzések (afféle easter eggek) vagy viccek elhelyezésére a szövegben. Kérjük, ettől lehetőleg tartózkodj, különösen a hosszasan kifejtett irreleváns szövegrészektől. Ezzel megnehezíted a többi szerkesztő dolgát. Az irónia, ha nem sérti a semlegességi követelményt, elfér ugyan egy ilyen fiatalos lexikonban, mint a Wikipédia, de kérjük,
  1. ne váljon többé, mint néhány szórványos eset;
  2. ne menjen a tartalom rovására, hanem támogassa azt;
  3. mint mondtuk, tartsa tiszteletben a semleges nézőpont irányelvét; végül
  4. semmiképp se váljon öncéllá, mert az ilyesmi nem komoly lexikonba való.

Az ilyesfajta, tréfás lexikoncikkek írására megvannak a külön wikiwiki webek.

[szerkesztés] Korrektúrázás

A lektorálás egyik fajtája, amelynek során a korrektor csak a betű- és központozási hibákat, a szóösszetételek és mondtatok nyelvtani helyességét vizsgálja és javítja, nem vállalkozik a cikk tartalmi ellenőrzésére, tények áttekintésére, pontatlanságok kiszűrésére.

  • A korrektúrázás formái:
    • Durva korrektúrázás: a súlyosabb helyesírási vagy nyelvi hibák kijavítása.
    • Finom korrektúrázás: apróbb elírások, elgépelések javítása; zárójelezés-helyesbítés.

[szerkesztés] Laptörténet

A szócikkek tetején látható laptörténet (history) fül választásával megtekinthetjük a szócikken történt változtatások minden részletét. Ugyanis a Wikipédiában nem csak a szócikkek, de azok minden szerkesztése-változtatása is dokumentálva van.

[szerkesztés] Lektorálás

A Wikipédián e szót egyedi értelemben használjuk, mégpedig a cikkek ellenőrzését, kiegészítő helyesbítését értjük alatta, amelybe beletartozik a tartalmi tévedések, pontatlanságok, kétértelműségek kiigazítása és az NPOV biztosítása is. Azokat a lapokat, melyek ezt igénylik, meg lehet jelölni a {{lektor}} sablonnal, s ezek megjelennek a figyelmet igénylő lapok listájában.

[szerkesztés] Link

Magyarul hivatkozás (jelentése kapocs), az interneten alapvető szövegtípus, melyre kattintással egy másik, beállított lap tartalma jeleníthető meg. Ezt a tulajdonságot eltérő színnel, néha aláhúzással is jelölik.

Lásd még: Belső hivatkozás, Hogyan használd a hivatkozásokat összefoglaló lap.

[szerkesztés] Magányos lap

Lásd árva cikk

[szerkesztés] Műhely

Műhelyeknek azokat a szerkesztői munkacsoportokat nevezzük, amelyek egy fejlesztési elképzelés alapján, hosszabb távú, jelentős vagy új tartalmi területet érintő változtatásokat végeznek. Elveiket, módszereiket a Wikipédia irányelvei betartásával maguk határozzák meg. A Műhelyek részleteit itt nézheted meg: Wikipédia:Műhely

[szerkesztés] Névtér

A névtér (namespace) a lapok osztályozásának egy eszköze. A Wikipédiában megkülönböztetünk lexikonszócikkeket, a Wikipédiáról szóló cikkeket (ezen lapok nevei Wikipédia: kezdetűek), a felhasználók lapjait (User: előtaggal), a speciális lapokat, mint amilyen például a statisztika vagy az automatikusan készülő friss változtatások (Speciális:), valamint a lapokhoz tartozó vita- vagy megbeszéléslapokat (Vita:, Wikipédia vita:, User vita:).

[szerkesztés] NPOV

Az NPOV a semleges nézőpont rövidítése (az angol Neutral Point of View szóból).

[szerkesztés] Nyelvközi link

A nyelvközi hivatkozások (interlang, interlanguage link) olyan interwiki link, ami a különböző nyelvű wikipédiák azonos témájú szócikkeit kapcsolja össze. A nyelvközi linkek alapesetben nem a szövegben, hanem a böngészőablak bal oldalán, az egyéb nyelvek felirat alatt jelennek meg.

[szerkesztés] Összefoglaló

Lásd Szerkesztési összefoglaló.

[szerkesztés] POV

A POV a nézőpont rövidítése (az angol Point of View szóból). Néha arra is használjuk, ha valami nem egyeztethető össze a semleges nézőponttal.

[szerkesztés] Primitív szóköz

Ha egy lapot szerkesztésre megnyitsz, és egy sort szóközzel kezdesz, akkor a sor úgy jelenik meg, ahogy beírtad. Ez a sorkezdő vagy primitív szóköz. Ennek káros mellékhatásai is vannak: például ha nagyon hosszú sorokat írsz be, akkor ezek hatására a lapok - böngésző- és wikibeállításoktól függően - vagy megnyúlnak szélességben, és nagyon nehéz lesz őket olvasni és áttekinteni, vagy pedig a sor „lelóg” a lap központi mezőjéről, és ekkor is rosszul olvasható. Ezért primitív szóközt csak kivételes esetekben használunk, például informatikai programkódok leírására. A primitív szóköz különböző haladóbb wiki- és HTML-szintaktikai eszközökkel helyettesíthető.

[szerkesztés] Redirect

Lásd Átirányítás.

[szerkesztés] Reinkarnáció

A reinkarnáció egy kitiltott felhasználó által regisztrált új azonosító. Az ilyen azonosítók örökre blokkolhatóak, és bármely szerkesztésük visszaállítható.

[szerkesztés] Revert, rv, rvv

Az rv szerkesztési összefoglalókban gyakran látható rövidítés. Az angol revert szó rövidebb formája, ami Wikipédia:Visszaállítást jelent. Az rvv jelentése pedig revert vandalism, azaz a vandalizmus visszaállítása.

[szerkesztés] Sablon

A sablon (template) révén előre elkészített feliratokat illeszthetünk be más szövegekbe. A gyakran használt, változatlan (vagy ritkán változó) szövegeket ezáltal nem kell újra és újra begépelni, hanem egy kulcsszóval (a sablon nevével) lehet őket beilleszteni a cikkekbe.

Így lehet használni a sablonokat: {{sablonnév}}.

További részletek: Wikipédia:Hogyan használd a sablonokat, Wikipédia:Sablonok listája

[szerkesztés] Semleges nézőpont

A semleges nézőpont (gyakran NPOV néven is hivatkozunk rá) a Wikipédia egyik alapelve, amely szerint a cikkeket elfogulatlanul és részrehajlás nélkül, minden nézetet igazságosan megjelenítve kell írni, hogy azokat lehetőleg senki ne érezhesse ellenségesnek a személyével vagy nézeteivel szemben.

[szerkesztés] Sysop

Lásd Adminisztrátor.

[szerkesztés] Szerkesztési háború

Szerkesztési háború (edit war): Két (vagy több) szerkesztő szerkesztési háborút folytat, ha az egyik által végrehajtott változtatásokat a másik folyamatosan törli vagy átírja, és viszont. Általában vitatott tartalmú cikkeknél fordulhat elő ez a helyzet. Figyelem: egy cikk egy részének törlése vagy átírása még nem szerkesztési háború, bár persze annak kezdete lehet. A szerkesztési háború eredményeképp a lap nem fejlődik, hanem az ellentétes vélemények közt váltakozik, rosszabb esetben (a konfliktus elmérgesedésekor) „anyázások” színterévé válik. Kerüljük lehetőleg a szerkesztési háborúkat, és véleményünket akár hevesen, akár – és még inkább – kulturált módon, a cikkek vitalapján fejtsük ki. Másik óvintézkedés, hogy a napi politikáról lehetőleg ne ejtsünk szót a cikkekben.

A magyar Wikipédiában az első igazi szerkesztési háború 2004. novemberének közepén indult el, a magyar nyelv vitatott finnugor eredetének témájában; elsősorban az uráli nyelvcsalád cikket érintette; két-három napig tartott, és a felek békés megegyezésével végződött (2004. nov. 19.).

lásd még: A három visszaállítás szabálya

[szerkesztés] Szerkesztési összefoglaló

A szerkesztési összefoglaló (edit summary) a szerkesztéshez fűzött megjegyzés, amit rendszerint a változtatások összefoglalására és/vagy megindokolására használunk. A szerkesztési összefoglalók láthatók többek között a Friss változtatásokban és a laptörténetben.

[szerkesztés] Szerkesztési ütközés

Szerkesztési ütközésnek (edit conflict) nevezzük azt, amikor valaki el szeretne menteni egy lapot, de mialatt szerkesztette, a lap tartalma megváltozott. Ilyenkor a Wikipédia szoftvere „szerkesztési ütközés” hibaüzenetet küld a szerkesztőnek, és két szerkesztőablak jelenik meg, az alsóban az általa végzett módosításokkal, a felsőben a cikk aktuális verziójával. A módosításokat az alsó ablakból manuálisan kell átvezetni a felső ablakba (copy+paste), ami általában meglehetősen hálátlan feladat. Ezért vigyázzunk, ha bizonyos jelek arra utalnak, hogy más is szerkeszti ugyanazt a cikket (pl. percről percre módosul, megjelenik a „friss változtatások” listán), akkor ne kezdjünk mi is azonnal a szerkesztésébe.

[szerkesztés] Szócikk

Szócikknek (article) vagy cikknek azoknak a lapokat hívjuk, amik a lexikon részei. (Nem szócikkek például a felhasználói lapok, vagy a vitalapok.) Lásd még a Segítség:Mi az a szócikk lapot.

[szerkesztés] Tárgylap

Tárgylap: Olyan Wikipédia-weboldal, amely közérdekű, egyének, sőt a Wikipédia-közösség érdekein túli tartalommal bír. Tárgycikknek számítanak például a semlegesnek elismert nézőpontból íródott, tudományos jellegű szócikkek, vagy a Segítség névtér tájékoztató cikkei; jellegzetes nem-tárgycikkek a Felhasználói lapok, a Vitalapok, lapok bizonyos szempontok szerinti listázását végző Speciális névtérbe tartozó lapok és a Wikipédia névtér egyes cikkei.

[szerkesztés] Teszt

Tesztnek (newbie test) nevezzük azt, amikor valaki, aki még nem ismeri a Wikipédiát, nyilvánvalóan nem odavaló dolgokat ír egy szócikkbe (leggyakrabban egy újonnan létrehozott lapba), csak hogy kipróbálja, tényleg működik-e a „szerkesztés” funkció.

[szerkesztés] Troll

A troll olyan felhasználó, aki a szerkesztőket, adminisztrátorokat, fejlesztőket és a közösség egyéb tagjait próbálja akadályozni, méghozzá szándékos és előre megfontolt módon.

[szerkesztés] Vandalizmus

Vandalizmusnak (vandalism) nevezzük a Wikipédiában azt, amikor valaki egy vagy több szócikkben olyan változtatást, szerkesztést végez, ami nyilvánvalóan nem való a szócikkbe. A vandalizmus szó (értelmetlen) rombolást jelent (a szó eredete amúgy a vandálok neve). (Részletesebben lásd a Wikipédia:Vandalizmus lapot.)

[szerkesztés] Védett lap

A védett lap (protected page) olyan lap, amit egy adminisztrátor „befagyasztott”. Az ilyen lapokat csak az adminisztrátorok módosíthatják. Részletek: Wikipédia:Védett lapok

[szerkesztés] Véleménykérés

A Véleménykérés (Request for Comment, RfC) a vitarendezés része, egy eljárás a vélemények szélesebb körének megismerésére.

[szerkesztés] Visszaállítás

A visszaállítás (revert) egy lap olyan változtatása vagy szerkesztése, amely semmissé teszi ugyanannak a lapnak egy korábbi változtatását vagy szerkesztését.

[szerkesztés] Vitalap

Vitalap (talk page): Olyan Wikipédia weboldal, mely egy-egy cikk megbeszélésére van fenntartva. Minden Wikipédia oldalnak van Vitalapja (kivéve a vitalapokat). Lásd Segítség:Vitalap.

[szerkesztés] Vitarendezés

A vitarendezés (dispute resolution) azoknak az eljárásoknak a gyűjtőneve, amik a nézetkülönbségek kezelésére szolgálnak.

[szerkesztés] Wikisítés

A wikisítés valamilyen szöveg vagy HTML oldal a Wikipédia formátumára szerkesztése a Wiki leíró nyelve és esetleges külső hivatkozások segítségével. A wikisítés során a szerkesztő egyfajta lektorálást végez, amely a következőképpen csoportosítható:

  • Wikisítés: a szócikk formájának, szövegstruktúrájának vagy médiaelemeinek pofozgatása; két fő fajtája:
    • Hipertextszemantikai (röviden szemantikai) lektorálás: linkek, a helytelenül használt HTML- vagy Wiki jelölőnyelvi elemek helyesbítése; ld. még wikisítés;
    • Esztétikai lektorálás: a csúnyának ítélt díszítőelemek (ha vannak), sablonok javítása, a cikk tördelése stb.;

[szerkesztés] Wikistressz

A wikistressz a Wikipédiában és a testvér-projektekben való részvétel során a vandálok, trollok, szerkesztési háborúk és a civilizálatlanság által kiváltott stressz.

[szerkesztés] Wikipédista

Wikipédista: Olyan ember, aki a Wikipédia szócikkeit, vagy a hozzá kapcsolódó társprojekteket (pl.:Wikidézet, Wikikönyvek, stb.) szerkeszti (rendszeresen). Lásd Wikipédia:Wikipédisták, Wikipédia:Wikipédisták szakterületek szerint.

[szerkesztés] Zárolt lap

Lásd: Védett lap.

[szerkesztés] Zoknibáb

Zoknibábnak (sock puppet) egy olyan bejelentkezett felhasználó felhasználói neveit és „személyiségeit” nevezzük, aki több különböző felhasználónéven regisztrálja magát. Ilyenkor az elsőként regisztrált felhasználói neve tekintendő eredetinek, a többi zoknibábnak. A zoknibábok használata nem tiltott, de ellenjavallt - és gyakorta ellenszenvet vált ki, mivel alkalmas bizonyos tisztességtelen visszaélésekre.

[szerkesztés] Zsákutca lap

A zsákutca szócikkek vagy zsákutca lapok (dead-end pages) olyan szócikkek, melyekre hivatkoznak ugyan, de belőlük nem vezet tovább egyetlen hivatkozás sem. Ez néha nem hiba, főként rövidebb cikkek esetén, de gyakran azt jelzi, hogy a cikk vagy érdektelen, semmihez sem kapcsolható dolgokról szól, vagy leggyakrabban azt, hogy ideje átnézni, és a szükséges hivatkozásokat beleírni.

THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu