Stressz (pszichikai)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt. Mai értelmében azonban jelentése nagyjából „tartós idegesség” vagy „folyamatos feszültség”, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét

[szerkesztés] Kiváltó okok

Sok esemény okozhat stresszt. Néhány közülük nagyszámú embert érint – ilyenek a háborúk, a nukleáris balesetek és a földrengések. Más típusúak az egyén életének nagyobb fordulatai: költözés, állásváltoztatás, házasság, (komoly) betegség.

A stresszkeltő események a következő kategóriák egyikébe tartoznak: az emberi tapasztalat szokásos határain kívül eső traumatikus események, befolyásolhatatlan események, bejósolhatatlan események, az események, amelyek kihívást jelentenek képességeinknek és énképünknek.

Traumatikus események - Természeti katasztrófák, ember által okozott katasztrófák (háború), fizikai támadások. A túlélők először kábultak, teljesen kiürültek, ezt követően passzívak és a harmadik szakaszban szorongani kezdenek.
Befolyásolhatóság - Ilyen egy személy halála, az elbocsátás és a súlyos betegség. Annak észlelése, hogy egy esemény mennyire befolyásolható-e a személy által, és ezt hogyan éli meg.
Bejósolhatóság - Egy stresszkeltő esemény bekövetkezésének előrejelzése akkor is csökkenti a stressz súlyosságát, ha a személy nem képes ezt befolyásolni.
Próbatételek - Pl. a vizsgák az iskolában.
Belső konfliktusok - A stresszt belső folyamatok is kiválthatják. A legáthatóbb és legnehezebben megoldható konfliktus a következő motívumok között fordul elő.
- Függetlenség vagy függőség - szeretnénk, ha valaki gondoskodna rólunk és megoldaná problémáinkat. A saját lábunkon való megállás az érettség jele.
- Intim kapcsolat vagy magány - Párkapcsolati problémák, vagy épp a párkapcsolat hiánya miatt kialakuló belső feszültség
- Együttműködés vagy versengés - A közösségből való kitűnés vagy a közösségbe való beilleszkedés vágyának be nem teljesülése
- Az impulzusok kifejezése vagy az etikai normák betartása - Az elfojtott érzelmek, gondolatok, vágyak okozta belső feszültség

[szerkesztés] Típusai

[szerkesztés] Hirtelen

Hirtelen előállt stresszhelyzetben rendszerint ezek közül legalább kettő egyszerre figyelhető meg

Ijedtség, rémület
Szomorúság, izgatottság
Étvágytalanság
Immunrendszer gátlása
Fokozott anyagcsere és a test zsírkészletének használata.

[szerkesztés] Tartós

Hosszabb ideig fennálló tartós stressz hatására kialakulhat

Tartósan rossz közérzet
Szorongás
Pánik rohamok, esetleg pánikbetegség
Depresszió, Ingerlékenység
Soványság, elhízás
Csökkent ellenállóképesség
Menstruáció, szexuális vágy megszűnése
Hajhullás

[szerkesztés] A stresszre adott reakciók

A stresszkeltő szituációk érzelmi válaszokat eredményeznek. Ide tartozik:

Szorongás - ezalatt értjük a félelem, feszültség és a rossz előérzetet. Ha az ember olyan eseményen megy keresztül, melyek meghaladják az emberi szenvedés normális terjedelmét, akkor poszttraumás stresszbetegségről beszélünk. Legfőbb tünetei: süketség a világra, alvászavarok, a trauma újraéledése az álmokban.
Harag és agresszió - a harag agresszióhoz vezet. A gyerekek gyakran dühösek lesznek és agresszív viselkedést mutatnak, amikor frusztrációt élnek át. A frusztráció-agresszió hipotézis szerint egy személy erőfeszítését egy cél elérésében megakadályozzák, agresszív hajtóerő keletkezik, amely a személy viselkedését a frusztrációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motiválja.
Fásultság és depresszió

Kognitív károsodások - Stressz által kiváltott érzelmi reakción túl gyakran mutatnak kognitív károsodást is. A magas emocionális arousal zavarhatja az információfeldolgozást. A stressz hatására fellépő kognitív károsodások azt eredményezik, hogy az emberek mereven ragaszkodnak céltalan viselkedésmintáikhoz, mivel képtelenek alternatív mintákat mérlegelni.

Fiziológiai stresszreakció - A stresszortól függetlenül testünk automatikusan felkészül a veszedelemre. A külső inger (pl. veszélyes állat látványa) hatására adott válaszreakcióhoz a szervezetnek energiára van szüksége, így az izmok glükózfelhasználása, a májnak pedig a glikogénbontása növekszik, míg a glikogenezis mértéke csökken. Növekszik a test anyagcseréje, nő a szívfrekvencia, a vérnyomás. A nyáltermelés és az orrnyálkahártya váladékozása, illetve a bélperisztaltika csökken. A száj kiszárad, endorfinok választódnak ki. E fiziológiai változások többsége két, a hipotalamusz ellenőrzése alatt álló idegi-hormonális rendszer, a szimpatikus idegrendszer és az adrenokortikális rendszer aktivációjából fakad. A szimpatikus idegrendszer ingerli a mellékvesék velőállományát, amely adrenalin és noradrenalin hormonokat választ ki a véráramba. Ezek együttes hatása felelős a felsorolt válaszreakciókért. A hypotalamusz második funkcióját úgy oldja meg, hogy jelzést küld az infundibulumon keresztül az agyalapi mirigynek (hypophysis), hogy az adrenokortikotrop hormont válasszon ki.

[szerkesztés] Megküzdési készségek

Azt a folyamatot, melynek során a személy megpróbál szembeszállni a stresszel, megküzdésnek nevezzük, s ennek két fő formája van. A személy összpontosíthat a speciális problémára, hogy megkísérelje azt a jövőben elkerülni vagy megváltoztatni. Ezt nevezzük problémaközpontú megküzdésnek. Foglalkozhat azzal is, hogy enyhítse a stresszkeltő helyzethez kapcsolódó érzelmi reakciókat, ha a helyzetet magát nem is tudja megváltoztatni. Ezt a folyamatot nevezzük érzelemközpontú megküzdésnek.

Probléma orientált megküzdés - Az erőfeszítések a probléma megoldására irányulnak. Probléma elemzés, alternatív megoldások kidolgozása, elfogadás kognitív újrastrukturálás segítségével

Érzelemközpontú megküzdés - Az erőfeszítések nem a problémamegszűntetésére, hanem pusztán a negatív érzelmek csökkentésére irányulnak. Elkerülés (struccpolitika), pszichoaktív szerek fogyasztása.

Segítség orientált megküzdés - Az erőfeszítések külső segítség keresésére irányulnak.

[szerkesztés] A stressz csökkentése és kezelése

[szerkesztés] Társas támogatás szerepe

Az az ember, aki sok társas kapcsolattal rendelkezik tovább él, és kevésbé valószínű, hogy stresszel kapcsolatos betegség támadja meg. A barátok és a család számos módon jelentenek támaszt. Önértékelésünket védi. Felvilágosításokat és tanácsokat adnak, társaságot nyújtanak, és elvonják figyelmünket a szorongásról.

[szerkesztés] Viselkedéses eljárás

A stresszhelyzetekre adott fiziológiai válaszok ellenőrzését segíteni hivatott viselkedési technikák a biofeedback, a relaxációs tréning és a testmozgás. Számos relaxációs tréninget alkalmazó vizsgálat áttekintése szerint a legfontosabb a relaxáció megtanulása. Néhány ember gyorsabban tanul meg relaxálni, ha biofeedbacket kap. Néhányan, akik nem szedik a vérnyomáscsökkentő gyógyszereket, fogékonyabbak a relaxációs tréningre, míg mások, akik megtanulták relaxációval szabályozni vérnyomásukat, elhagyják az eljárást. Akik rendszeresen végeznek valamilyen testmozgást, sokkal alacsonyabb szívritmust és vérnyomást mutatnak stresszhelyzetekben.

[szerkesztés] Kognitív eljárások

A kognitív viselkedésterápia abban próbál meg segíteni az embereknek, hogy azonosítsák az olyanfajta stresszkeltő helyzeteket. Amelyek fiziológiai tüneteiket okozzák, és hogy megváltoztassák azokat a módszereket, amelyekkel megküzdenek ezekkel a helyzetekkel. A biofeedback, a relaxációs tréning és a kognitív viselkedésterápia hasznosnak bizonyult abban, hogy segítsen az embereknek a stresszre adott fiziológiai válaszok kontrollálásában.