Repüléstan
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A repüléstan a mérnöki tudomány azon ága, amelyik repülőgépekkel, űrhajókkal és ehhez hasonló témákkal foglalkozik. A repüléstan többek között az alábbi területekkel foglalkozik:
- Aerodinamika - a tárgyak körüli (pl. szárny) illetve a tárgyakon áthaladó (pl. szélcsatorna) áramlások tanulmányozásával foglalkozik (áramlástan). Lásd még: felhajtóerő, aeronautika
- Meghajtástudomány - egy jármű levegőben vagy légüres térben való elmozdításához az energiát belsőégésű motorok, sugárhajtóművek vagy rakétahajtóművek szolgáltatják. Lásd még: propeller, űrhajó-meghajtás
- Repülésdinamika - a járművek megfelelő helyzetbe való manőverezés tudománya. Lásd még: asztrodinamika
- Szerkezettan - a repülés alatt fellépő erőknek megfelelő jármű fizikai felépítésének tudománya. A repülésszerkezettan nagy jelentőséget tulajdonít a kialakított szerkezetek alacsony tömegének.
- Anyagtan - a szerkezettanhoz kapcsolódó tudományág. A repüléstannak szüksége van olyan anyagokra, amelyekből repülő szerkezeteket lehet építeni. Nagyon pontos tulajdonságú új anyagokat fejleszt ki, vagy pedig egy már létező anyag tulajdonságait javítja fel.
- Aeroelaszticitás - az aerodinamikai erők és a szerkezeti hajlékonyság kölcsönhatása, amely szárnyrezgéshez vagy elhajláshoz is vezethet.
A fentiek nagy része az elméleti matematikát veszi alapul - ilyen például a áramlástan vagy pedig a repülésdinamikai egyenletek. Mindemellett a tudományág jelentős tapasztalati alapokra is támaszkodik, amelyeket méretarányos makettekkel illetve prototípusokkal való kísérletezés során állapítottak meg szélcsatornákban vagy akár a szabad levegőn. A számítástechnika legújabb vívmányainak köszönhetően a folyadékok és gázok áramlását már számítógépen is lehet modellezni, így jelentősen csökkenthető a szélcsatornás kísérletekre fordított idő és pénz.
A repüléstan emellett foglalkozik még a légi jármű összes alkatrészével (elektromos, távközlési, hőmérsékletszabályozási, és egyéb alrendszerekkel), illetve a jármű élettartamát befolyásoló tényezőkkel (tervezés, hőmérséklet, nyomás, sugárzás, sebesség, stb.).
Based on work by 