Nyomás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A nyomás fizikai mennyiség, az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Definíció szerint egységnyi felületre eső erőhatást adja meg.
A nyomás az intenzív mennyiségek közé tartozik, tehát nem additív, két test között áramlással kiegyenlítődésre törekszik. Jele: p. A nyomást a nyomóerő (N) és a nyomott felület (m2) hányadosából számítjuk ki. Amennyiben a nyomást növelni akarjuk, csökkenthetjük a nyomott felületet, illetve növelhetjük a test tömegét. Amennyiben csökkenteni akarjuk, növelhetjük a nyomott felületet, (pl.: alátétek alkalmazásával) vagy csökkenthetjük a test súlyát.
[szerkesztés] Mértékegységei
Szabványos SI mértékegysége a Pascal (Pa), származtatása: Egyéb használatos, vagy történetileg jelentős mértékegységek:
- atm atmoszféra, tengerszinten mért légnyomás átlagos értéke, 1 atm = 101325 Pa = 760 torr
- at technikai atmoszféra, 10 méter magas vízoszlop hidrosztatikai nyomása (közepes gravitációs gyorsulás mellett), 1 at = 98066,5 Pa
- bar bar, nagyjából a légnyomás értéke, 1 bar=105 Pa
- torr = Hgmm higany-milliméter, egy milliméter vastag higanyoszlop hidrosztatikai nyomása közepes gravitációs gyorsulás mellett (légnyomás és vérnyomás mérésére), 1 torr = 133,322 Pa
Pascal (Pa) |
Bar (bar) |
Technikai atmoszféra (at) |
Atmoszféra (atm) |
Torr (mmHg) |
Font per négyzetinch (psi) |
|
---|---|---|---|---|---|---|
1 Pa | ≡ 1 N/m² | 10−5 | 10.197·10−6 | 9.8692·10−6 | 7.5006·10−3 | 145.04·10−6 |
1 bar | 100 000 | ≡ 106 dyn/cm² | 1.0197 | 0.98692 | 750.06 | 14.504 |
1 at | 98 066.5 | 0.980665 | ≡ 1 kgf/cm² | 0.96784 | 735.56 | 14.223 |
1 atm | 101 325 | 1.01325 | 1.0332 | ≡ 101 325 Pa | 760 | 14.696 |
1 Torr | 133.322 | 1.3332·10−3 | 1.3595·10−3 | 1.3158·10−3 | ≡ 1 mmHg | 19.337·10−3 |
1 psi | 6,894.76 | 68.948·10−3 | 70.307·10−3 | 68.046·10−3 | 51.715 | ≡ 1 lbf/in² |
Például: 1 Pa = 1 N/m² = 10−5 bar = 10.197·10−6 at = 9.8692·10−6 atm ....stb.
Figyelem: mmHg a higanymilliméter rövidítése.