Molnár C. Pál
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Molnár C. Pál (Battonya-Tompapuszta, 1894. április 28. – Budapest, 1981. július 11.) festőművész
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életrajza
Apja, Molnár József uradalmi intéző volt a Battonya melletti Tompapusztán. Édesanyja, Jeanne Contat svájci-francia nevelőnő volt a földbirtokos családnál; az ő családnevének kezdőbetűjét vette fel már elismert művészként a fia. 1912-ben aradi diákként országos rajzpályázaton első díjat nyert. 1915 és 1918 között rajztanári szakon tanult a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, később Genfben, majd 1921–22-ben Párizsban élt. 1923-ban hazatért. 1930-től irodalmi műveket illusztrált, valamint fametszeteket készített, plakátokat tervezett. 1928-ban a „Szent Ferenc a madaraknak prédikál” festményével 3 éves ösztöndíjat nyert a római Collegium Hungaricumba. A 30-as évektől a festészet lett a fő alkotó tevékenysége.
[szerkesztés] Díjai
- 1931 Szinyei-társaság nagydíja
- 1934 Varsói Nemzetközi Fametszet Biennálé, aranyérem
- 1934 Padovai Nemzetközi Egyházművészeti Kiállítás, aranyérem
- 1935 Battonya díszpolgára
- 1937 Párizsi világkiállítás, aranyérem
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Képzőművészet Magyarországon
- Műterem-múzeuma Budapesten (Vendégváró)
- Műterem-múzeuma Budapesten (Museum.hu)
- VirtuArtNet Galéria
- Molnár-C. Pál Baráti Kör
- Kieselbach Galéria
[szerkesztés] Könyvek
- Szíj Rezső: Molnár-C. Pál Emlékház, Battonya (Battonya, 1984.)
- A boldog művész képeskönyve: Molnár-C. Pál 1894–1981 (szerk. Csillag Éva, Budapest, Kossuth, 1997.) ISBN 963-09-3923-1
- Pogány Ö. Gábor: Molnár-C. Pál (Magyar Mesterek, Budapest, Corvina, 1988.)
- D. Fehér Zsuzsa: Molnár C. Pál, a grafikus (Budapest, Officina Nova, 1990.) ISBN 963-78-3563-6
 |
Ez a képzőművészeti tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by 