Magyarországi Unitárius Egyház
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Magyarországi Unitárius Egyház bejegyzett egyház Magyarországon, a reformáció idején született három magyar történelmi protestáns egyház egyike, az unitárius vallás követője. Az egyház címere a három dombon álló galamb, körülötte a farkába harapó kígyó.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Alapító
Az egyház alapítója Dávid Ferenc volt. Az Unitárius Egyház kezdetét 1568-tól, a lelkiismereti szabadságot a történelemben első ízben kimondó tordai országgyűléstől számítják. Az új hit hamarosan elterjedt Erdélyen kívül is, főleg Magyarország különböző részein.
A trianoni békeszerződés (1920) után Románia része lett az egyház többségét kitevő 8 esperesi kör. A kilencedik Budapesten önálló egyházzá alakult.
[szerkesztés] Elterjedése
Jelenleg 11 egyházközségben és 50 szórványban mintegy 25.000 lélek tartozik a Magyarországi Unitárius Egyházhoz.
[szerkesztés] Vezetőség
A Magyarországi Unitárius Egyház püspöke Rázmány Csaba.Az egyház törvényhozó testülete a zsinat, melynek egyházi elnöke a püspök, világi elnöke a főgondnok.
[szerkesztés] Hitelvek és gyakorlatok
[szerkesztés] Hitalapelvek
[szerkesztés] Egyházközségek
- Budapest
- Bartók Béla egyházközösség - Budapest
- Pestszentlőrinc
- Debrecen
- Dunántúl
- Duna-Tisza
- Füzesgyarmat
- Győr
- Hódmezővásárhely
- Kocsord
- Miskolc
- Beregi szórvány
- Szeged
[szerkesztés] Idézet
"A magyarság számára talán a legszomorúbb, hogy az egyetlen magyar alapítású egyház, az Erdélyben a XVI. században született unitárius - amely humanizmusával, a vallásszabadság 1568-ban kimondott törvényesítésével és haladó szellemével kiemelkedő lehetne - állandó szálka volt a többi keresztény felekezet szemében. Ez gyakran ma is tapasztalható. Kis létszámuk miatt igen sokan nem is ismerik őket, és az időnként nyilvánosságra kerülő híradásokat idegenkedve vagy értetlenül fogadják." - Bartók Béla
Based on work by 