Statisztika
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A statisztika a valóság számszerű információinak megfigyelésére, összegzésére, elemzésére és modellezésére irányuló gyakorlati tevékenység és tudomány.
Gyakran hívják statisztikának a statisztikai tevékenység eredményeként keletkező adatokat is.
Ezenkívül statisztikának nevezik egy statisztikai minta elemeinek ismeretlen paramétert nem tartalmazó függvényeit is: lásd Statisztika (függvény).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Statisztikai alapfogalmak
A statisztika, hasonlóan más tudományokhoz, sajátos nyelvezettel, módszertannal és szemlélettel rendelkezik. A statisztikusok által leggyakrabban használt alapfogalmak a következők:
- adat
- ismérv
- modell
- mutatószám
- paraméter
- sokaság
- statisztikai hiba
- statisztikai minta
- statisztikai sor
- valószínűség
- viszonyszám
[szerkesztés] A statisztika részterületei
A statisztikának alapvetően két nagy területe ismeretes; ezek között azonban sok találkozási pont, sőt átfedés figyelhető meg.
[szerkesztés] Leíró statisztika
Célja egy már rendelkezésre álló, valóságra vonatkozó adathalmaz összefoglalása, elemzése, egyszóval az információtömörítés.
[szerkesztés] Következtető (matematikai) statisztika
Célja a megfelelő – vagyis a sokaság egészének paramétereit legjobban tükröző, reprezentáló – minta kiválasztása, a sokasági paramétereknek a minta paramétereivel történő becslése, illetve a sokasági paraméterekre vonatkozó feltételezések, hipotézisek elfogadása vagy elvetése. Foglalkozik továbbá a valóság összefüggéseinek egyszerűsített megragadására törekvő modellekkel is, mint az idősor- és regressziós modellek.
Főbb részterületei tehát a következők:
- mintavétel
- becsléselmélet
- hipotézisvizsgálat
- idősorelemzés
- korreláció- és regressziószámítás
[szerkesztés] A statisztika eredete és története
A statisztika kifejezés a latin status (állam, állapot), illetve az olasz statista (köztisztviselő, politikus) szavakra vezethető vissza; elsőként a német Gottfried Achenwall használta 1749-ben, az állam tevékenységével kapcsolatos adatok elemzésére. A 19. század során a statisztika szó jelentése lényegesen kibővült.
A következtető statisztika mindenekelőtt a matematikai ismeretek (ezeken belül is főként a valószínűségszámítás) gyors fejlődésének következtében, a leíró statisztika pedig a különböző adatszerzési és mintavételi technikák kialakulásával, fejlődésével jutott el a mai szintjére.
[szerkesztés] A statisztika alkalmazásai
Adatok összegzésére, elemzésére, tudományos elméletek adatok segítségével történő igazolására vagy megcáfolására számtalan természet- és társadalomtudománynak szüksége van. Gyakori eset, hogy egy-egy tudományhoz kapcsolódó statisztikai alkalmazásokból önálló segédtudományok jöttek létre. Ilyenek például a következők:
- biostatisztika vagy biometria
- demográfia
- fizikai statisztika
- gazdasági statisztika
- kémiai statisztika vagy kemometria
- közgazdasági statisztika vagy ökonometria
- politikai statisztika
- pszichológiai statisztika
- társadalomstatisztika