Lipótváros

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Lipótváros Budapest V.kerületének a része. Itt található a főváros pénzügyi és közigazgatási központja.

A Széchenyi rakpart

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Nevezetességei
- 3.1 Épületek
- 3.2 Emlékművek
4 Források

[szerkesztés] Fekvése

Budapest pesti oldalán a Széchenyi lánchídtól a Margit hídig terjedő városrész tartozik ide, a Belvárostól északra. A Deák Ferenc utca - Bajcsy-Zsilinszky út - Szent István körút és a Duna közötti területet foglalja magába.

[szerkesztés] Története

A középkorban a dunai átkelőhely körüli területen több kisebb település volt (Révjenő, Újbécs). Ezek a falvak a török időkben teljesen elpusztultak. A 18. század végétől elsőbb a városfalhoz közeli déli terület települt be ismét. A környék fejlődésére élénkítően hatott az 1787-ben létesült hajóhíd, amely Pestet és Budát kötötte össze. Nevét 1790-ben kapta az akkor trónra lépett II. Lipót tiszteletére. Schilson János készítette az első területrendezési tervet 1789-ben. A terv az akkoriban már épülőfélben volt Újépület és a városfal közötti területet mértani rendszer szerint osztotta fel. Kialakította a mai Erzsébet tér és a Szent István tér helyét és a környék sakktáblaszerű úthálózatát. Ez okozta később az Andrássy út és a Lánchíd közvetlen összeköttetésének hiányát – az Andrássy út folytatása a Dunáig a mai József Attila utca. 1805-ben Hild János készített tervet a városfaltól a mai Markó utcáig terjedő rész rendezésére.

A mai városkép kialakulásának fontos állomása volt 1897: ekkor az Újépületet lebontották, helyén kialakult a Szabadság tér és közelében az Országház építésével a Kossuth Lajos tér. A terület az ország politikai- közigazgatási központjává vált, az ide települt ipart (pl. Valero-gyár) kitelepítették. Az Újlipótvárosnak nevezett negyed a Lipótváros északi részén az 1910-es évektől épült ki a Dráva utcáig. Ezt a részt 1950-ben Budapest XIII. kerületéhez csatolták.