Újépület

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Újépület egy 1893-as térképen

Újépület (németül Neugebäude) egy hírhedt épület neve volt Pesten, a Lipótvárosban.

Tartalomjegyzék

1 Építése
2 A kivégzőhely
3 A helyszín utóélete
4 Lásd még
5 Külső hivatkozás

[szerkesztés] Építése

Felépítésére II. József adott utasítást. A terveket Isidorus Marcellus Canevale bécsi építész készítette. Az óriási belső udvart bezáró négyszögletes épület építése 1786-ban kezdődött, Hild János vezetésével. Itt szerezte első szakmai tapasztalatait Hild József, a későbbi híres építész is. Az erőd-szerű épület felhasználási célját nem közölték a lakossággal, így az találgatások tárgya volt. A nagyméretű épület egyes részei fokozatosan készültek el; 1789-ben a 3. sz. pavilon már használatban volt.

[szerkesztés] A kivégzőhely

Már a francia háború idején, 1793 és 1796 között használták börtönként, az elfogott francia tisztek raboskodtak itt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után tömegével zárták ide a magyar hazafiakat. 1849. október 6-án az épület falánál végezték ki Batthyány Lajos grófot, az első független magyar kormány miniszterelnökét, az aradi vértanúk kivégézésével azonos napon. A kivégzés emlékét őrzi az egykori épület ÉK-i sarkának helyén emelt Batthyány-örökmécses. Az épület mellett végezték ki 1849. október 10-én Csány László kormánybiztost, közlekedési minisztert, majd október 24-én Perényi Zsigmondot a felsőház másodelnökét is.

[szerkesztés] A helyszín utóélete

A kiegyezés után felmerült az épület nyomda, majd városi árvaház céljára való hasznosítása, végülis az épületet 1897-ben lebontották. A szomszédságában időközben épülő Országház hatására a környék felértékelődött. Az épület helyén alakították ki Pálóczy Antal tervei szerint a mai Budapest egyik legszebb terét, a Szabadság teret.