Kunok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kunok népnevet két különböző jelentésben használhatjuk:
- A régi kunok egy török (altáji) nyelvű nép tagjai voltak, akiknek a kelet-európai sztyeppéken nagy kiterjedésű saját államuk volt, egy részük pedig a középkori Magyarországon élt. A bizánciak guzoknak, uzoknak, a magyarok kunoknak, az oroszok paloveceknek (lásd: palócok) nevezték őket. Középkori latin nevük cumanus volt.
- A mai kunok a középkori kunoktól származnak és a magyarság szerves részét képező sajátos etnikai csoportot alkotnak, akárcsak a székelyek vagy a palócok.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történetük
A történeti források alapján 750 körül a Volga és Jajk, valamint a Kaukázus vidékein tűntek föl először. Az orosz évkönyvek először csak 1061-ben említik őket, és a palovecek, azaz kunok négy ága Nestor szerint a besenyő, turkmén, török és palovec.
A kunok középkori latin cumanus elnevezése feltehetően a Kuma folyó nevéből ered, melynek partjain valamikor éltek és ahol több helységnév is emlékeztet rájuk. A kaukázusi Dagesztánban is laktak kunok és ott a Huns (vagy Khuns) kerületben Khunsagh nevű város állt.
A délorosz sztyeppre 1055–ben nyomultak be, kiűzve a besenyőket és úzokat.
Nemzetségfőik katonai kísérettel vették körül magukat: ezeknek a kísérőknek a kun, mongol és török neve nöger volt (ebből származik a magyar nyögér szó és Nyőgér falu neve).
[szerkesztés] A magyarországi kunok története
Anonymus már 889-ben szerepelteti a hét kun vezért Kijevnél, akik előbb az oroszokkal, majd a magyarokkal szövetkeztek. A hét kun nemzetséget IV. László király is említi .
[szerkesztés] A kun nyelv
Kunok még a 13. században is olyan nagy számmal laktak "Fekete-Kunországban" (ahogy magyar krónikák nevezték a Krím-félszigettől a mai Dél-Oroszország és Ukrajna sztyeppéin át egészen a Moldova és Kelet-Románia területéig terjedő kun államot), hogy a velencei és olasz kereskedők érdemesnek tartották meg is tanulni nyelvüket. Ennek köszönhetjük az 1303-ból való Codex Cumanicus-t (Petrarca-kódex), amely a főbb kun szavakat és szólás-mondásokat tartalmazza és amely kétségtelenné teszi a nyelv török voltát.
A kun nyelv utolsó ismerője Magyarországon, a hagyomány szerint Varró István, 1770-ben meghalt karcagi lakos volt.
[szerkesztés] A mai kunok, mint magyar népcsoport
A magyarországi kunoknak nem alakult ki külön magyar nyelvjárásuk, hanem a környezetükben élő alföldi magyarság nyelvjárását vették át.
[szerkesztés] Kiskunság
[szerkesztés] Nagykunság
Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikona felhasználásával készült.
 |
Ez a történelmi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by 