Gyergyóalfalu
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Gyergyóalfalu (románul Joseni): falu a mai Romániában Hargita megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Gyergyószentmiklóstól 6 km-re nyugatra fekszik, Borzont és Bucsinfalu tartozik hozzá. Átszeli a Békény patak, amely a falu határánál a Maros folyóba ömlik.
[szerkesztés] Története
1332-ben Gyargio néven említik először. Az eredeti település a mai falutól nyugatra a Borzont-patak völgyében volt. A falu 1675 és 1678 között püspöki székhely volt, ennek emlékét a templom falában elhelyezett tábla hirdeti. Ugyancsak a templom falában látható István pap emléktáblája, aki 1567-ben János Zsigmond serege ellen mozgósította Csík és Gyergyó népét. A tolvajos-tetői győzelem óta tartják meg a csíksomlyói búcsúkat, ahol az alfalvi kereszt halad ma is az élen. 1804-ben tűzvész pusztított, melyben a templom tetőzete is leégett. 1855-ben, 1858-ban és 1902-ben ismét tűzvész volt. A faluban már a 19. században Felső Népiskola működött, ma is középiskolája van. A falu az ország egyik leghidegebb pontja volt, ahol már többször mértek -30 C alatti hideget. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1996-ban 6037, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Ma 4957 lakossal büszkélkedhet.
[szerkesztés] Látnivalók
- Templomának felirata szerint a templom 1213-ban épült, boltíves kapuja román stílusú. A 15. században gótikus stílusban átépítették, majd 1766-ban barokkizálták. Egykori védőfalának csak töredéke maradt az 1930. évi restaurálás után. A templomkertben áll az első és második világháború áldozatainak emlékműve, a bejárattól jobbra pedig egy 1942-ben Budapesten élt alfalviak által állított zászlótalapzat. Felirata: „Ember vésd szívedbe, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad.”
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született Mikó Mihály, Csíkszék alkirálybírója, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kiváló személyisége.
- Márton Árpád illetve Sövér Elek neves festőművészek
- Vargyas László jégkorongozó
Based on work by 