Glagolita írás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A glagolita egy negyven önálló és egy kiegészítő jelből álló szláv írás.

Tartalomjegyzék

1 A glagolita írás története
2 A glagolita írás jelei
3 A glagolita és a mai cirill ábécé összekapcsolása
4 Irodalom
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A glagolita írás története

Egy dalmát kolostor falának glagolita felirata

Metód 885-ben bekövetkezett halála után V. István pápa betiltotta a szláv liturgikus nyelvet, Metód tanítványai ezért Borisz-Mihail (852-888) bolgár fejedelem udvarába menekültek. Évekkel később, már Simeon bolgár cár (893-927) udvarában, Preszlavban komoly irodalmi központ alakult ki. Itt alkotott Kliment Ohridszki (†916), majd Konsztantin presbiter és Ioann exarcha. Ők Cirill betűtípusát továbbfejlesztve kidolgoztak az új ábécét egy X. századi görög unciális írástípus alapján. Ez viszonylagos elszigeteltsége miatt megőrizte eredeti kirillica formáját, melyet A. Vaillant kutatásai szerint később megkülönböztetésül róluk neveztek el. A glagolica terminus ugyanis a horvát szerkesztésű egyházi szlávból származik, mivel a horvát (katolikus) papok neve: glagoljasi (a beszél = glagoljati igéből).

[szerkesztés] A glagolita írás jelei


azъ	buky	vědi	glagolъ	dobro	jestъ	žvitěte	dzělo	zemlja	iže

i	děrv	kako	ľudьja	myslite	našь	onъ	pokojь	rьci	slovo

tvъrdo	ukъ	fertъ	chěrъ	otъ	šta	ci	ča	ša	jerъ

jery	jerь	jať	jo	ju	ęsъ	jęsъ	ǫsъ	jǫsъ	thita

yžica

[szerkesztés] A glagolita és a mai cirill ábécé összekapcsolása

[szerkesztés] Irodalom

Cserepin, Lev Vlagyimirovics: Russzkaja paleografija. Moszkva, 1956. 616 p.
Fucic, Branko: Glagoljski natpisi. (In: Djela Jugoslavenske Akademije Znanosti i Umjetnosti, knjiga 57.) Zagreb, 1982. 420 p.
Fullerton, Sharon Golke: Paleographic Methods Used in Dating Cyrillic and Glagolitic Slavic Manuscripts. (In: Slavic Papers No. 1.) Ohio, 1975. 93 p.
Gosev, Ivan: Rilszki glagolicseszki lisztove. Szofia, 1956. 130 p.
Jachnow, Helmut: Eine neue Hypothese zur Provenienz der glagolitischen Schrift - Überlegungen zum 1100. Todesjahr des Methodios von Saloniki. In: R. Rathmayr (Hrsg.): Slavistische Linguistik 1985, München 1986, 69-93.
Jagic, Vatroslav: Glagolitica. Würdigung neuentdeckter Fragmente, Wien, 1890.
Kiparsky, Valentin: Tschernochvostoffs Theorie über den Ursprung des glagolitischen Alphabets In: M. Hellmann u.a. (Hrsg.): Cyrillo-Methodiana. Zur Frühgeschichte des Christentums bei den Slaven, Köln 1964, 393-400.
Miklas, Heinz (Hrsg.): Glagolitica: zum Ursprung der slavischen Schriftkultur, Wien, 2000.
Püspöki Nagy Péter: Nagymorávia fekvéséről. Thessalonikéi Szent Methodios, Sirmium érseke. New York, 1982. 30 p.
Steller, Lea-Katharina (geb. Virághalmy): A glagolita írás In: Paleográfiai kalandozások. Szentendre, 1995. ISBN 9634509223
Vais, Joseph: Abecedarivm Palaeoslovenicvm in usum glagolitarum. Veglae, 1917. XXXVI, 74 p.
Vajs, Josef: Rukovet hlaholske paleografie. Uvedení do knizního písma hlaholskeho. V Praze, 1932. 178 p, LIV. tab.