Géza fejedelem
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Géza | ||
---|---|---|
Magyarország fejedelme | ||
Géza fejedelem szobra a Nemzeti Történeti Emlékparkban | ||
Uralkodása | kb. 972 - 997 | |
Születése | kb. 949 | |
Halála | 997 | |
Előző uralkodó | Taksony | |
Következő uralkodó | Vajk (1001-től István néven Magyarország királya) |
|
Felesége | Sarolt | |
Utódai | I. István (†1038) | |
Dinasztia | Ãrpád-ház | |
Apja | Taksony fejedelem | |
Anyja | Tonuzoba |
Géza fejedelem (949 körül - 997. február 1.)
Géza Taksony fejedelemnek s egy elÅ‘kelÅ‘ besenyÅ‘ nÅ‘nek – aki valószÃnűleg Tonuzoba rokona, lánytestvére – a fia volt. Egyetlen fivére, Mihály (pogány neve Györffy György szerint Béla) ismert.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
[szerkesztés] Nevének eredete
A Géza név, ahogy ma használják, nem felel meg a régi kiejtésnek és hibás olvasásnak köszönheti eredetét. Nevének eredeti olvasata a Gyevü, Gyeü, GyÅ‘, Gyű alakok valamelyike lehetett (ld. az AlgyÅ‘ vagy a Gyevi tanyák földrajzi nevet). KicsinyÃtÅ‘ képzÅ‘s formája a Gyeücsa, Décse lehetett. Neve -GyÅ‘rffy György elmélete szerint- a türk Istemi kagán jabghu (nyugati türk dzsebu) méltóságnevébÅ‘l származik.
Géza még pogány fejedelmi sarjnak született, olyan őstiszteletben nevelkedett, ahol a tisztelet tárgya türk kagán-ős, Istemi lehetett.
[szerkesztés] Ifjúkora
Taksony életében, Tar Zerind halála után elnyerte a bihari dukátust, ami fejedelemmé válásakor Zerind fiára, Koppányra szállt. Még húsz éves sem volt, mikor feleségül vette „nemzetének legszebb asszonyátâ€, Saroltát (más forrásokban: Sarolt), a közhit szerint Gyula erdélyi vajdának, mindenesetre egy törzsfÅ‘nek leányát, aki azután nagy befolyást gyakorolt egész uralkodására. (A 13. századi ún. Varsói Krónika - valószÃnűleg tévesen - Adelhaid (Atheleida) lengyel hercegnÅ‘t tartja Géza fejedelem feleségének, I. István király anyjának).
[szerkesztés] Fejedelemsége
972 táján, Taksony fejedelem halála után Å‘ lett a fejedelem. 973 húsvétjára 12 magyar urat küldött Quedlinburgba I. Ottó császárhoz, és békét kötött Németországgal. Géza megtiltotta a külföldi kalandozásokat (az utolsóhoz, Konstantinápoly 970-es ostromához kapcsolódik a várfal érckapuját buzogánnyal betörÅ‘ Botond vezér mondája). A fejedelmi hatalomtól függetlenségüket megÅ‘rizni vágyó törzsi vezetÅ‘k ellen kÃméletlenül lépett fel, ezért az egykorú feljegyzések „véres kezűâ€-nek nevezik. Halálakor már csak három törzsfÅ‘ (Koppány, Gyula és Ajtony) nem hajlott meg a fejedelmi akarat elÅ‘tt.
A magyarok közül sokan fölvették a keresztény hitet, melyet Géza, aki a keresztségben Stefan (István - az elsÅ‘ keresztény vértanú) nevet nyert, 974-ben egész családjával együtt fölvett. Gyermekei, Vajk (utóbb I. István néven Magyarország királya), és két leánya, Ilona (késÅ‘bb Orseolo Ottó velencei dózsénak felesége, gyermekük Orseolo Péter) és Sarolta (a név bizonytalan; késÅ‘bb Aba Sámuel király felesége) már kereszténynek születtek. Wolfgang barát, Pilgrim passaui és Szent Adalbert prágai püspök karolták fel elsÅ‘sorban a hittérÃtés ügyét Magyarországon. Az új hittel karöltve járt az egységes monarchia elvének terjedése. Fiához Gizellát, IV. Henrik bajor herceg húgát adta nőül, akivel páncélos lovagok (Adeodát, Vencelin, Hunt, Pázmán stb.) és iparosok, kereskedÅ‘k költöztek az országba. Utódává fiát, Istvánt választotta, akinek 25 éves uralkodása «mély nyomokat hagyott a nemzet életében».
[szerkesztés] Források
- Györffy György István király és műve Gondolat, 1983, ISBN 963-281-221-2
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Előző uralkodó: Taksony |
Magyarország uralkodója 972(?) – 997 |
Következő uralkodó: I. István |