Egér (számítástechnika)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A számítógépes egér (röviden egér, angolul computer mouse) egy kézi mutatóeszköz számítógépekhez, egy kis, kézhezálló tárgy egy vagy több gombbal. Az egér belsejében található érzékelő felismeri és továbbítja a számítógép felé az egér mozgását egy sima felületen. Az egér mozgatása többnyire a monitor képernyőjén megjelenő kurzor helyzetét befolyásolja. Az egér gombjainak használatát kattintásnak nevezik.
Az egér név onnan ered, hogy az első ilyen eszközök zsinórja nagyon hasonlított a rágcsálók farkához, valamint a mutató mozgása a képernyőn egy egér mozgására emlékeztetett.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Az egér ötlete Douglas Engelbarttól ered, aki a Stanford Kutatóintézetben 1963-ban egy használhatósági teszt során végzett kutatás keretében vetette fel. Eleinte „bogárnak” hívták, de ezt hamar elnyomta a sokkal jellemzőbb „egér” kifejezés. Ez egyike volt azoknak a mutatóeszközöknek, melyeket Engelbart egy NLS nevű szoftver és hardver rendszer keretében fejlesztett. A többi eszköz a test más jellegű mozgásaira reagált — például egy, az állra és orra szerelhető eszköz a fej mozgását követte —, de végül az egér győzött az egyszerűsége és kényelmes használhatósága miatt.
Az első egér még ormótlan volt, és két, egymásra merőleges fogaskereket használt, melyek forgása megfelelt az adott tengely mentén való elmozdulásnak. Engelbart 1970-ben szabadalmaztatta az eszközt az US3541541 alatt, mint „X-Y Pozíciójelző képernyős rendszerekhez”. Ebben az időben még Engelbart elképzelése az volt, hogy a felhasználó folyamatosan egyik kezében tartja az egeret, míg a másik kezével egy kisméretű billentyűzeten írhat.
Az egér későbbi változata, melyet Bill English talált ki a Xerox PARC-nál, már egy tömör golyót használt a fogaskerekek helyett, mely bármilyen irányban tudott mozogni. A golyó mozgásait két, az egér belsejében elhelyezett tengely észlelte. Ez az eljárás lett végül a domináns a személyi számítógépeken 1980 és 1990 között. A Xerox PARC az egér mellé már egy teljes méretű QWERTY billentyűzetet ajánlott, melynél az egeret csak akkor használjuk, amikor szükséges.
A modern egerek az École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) munkatársától, Jean-Daniel Nicoud professzortól származnak, aki André Guignard mérnökkel közösen alkotta meg. Az EPFL mellett megalakult Logitech készítette az első népszerű egereket.
[szerkesztés] Optikai egerek
Egy másik fejlesztési vonalon az optikai egér a mozgásokat egy optikai szenzor segítségével ismerte fel, mely egy fénykibocsátó diódát használt a megvilágításhoz. Az első optikai egerek a Mouse Systems Corporation-nél dolgozó Steve Kirsch-től erednek, ezeket még csak egy speciális fémes egérpadon lehetett használni, melyre kék és szürke vonalak hálója volt felfestve. Miután a számítógépes eszközök egyre olcsóbbak lettek, lehetőség nyílt egy sokkal pontosabb képelemző chip beépítésére is az egérbe, melynek segítségével az egér mozgását már szinte bármilyen felületen érzékelni lehetett, így többé nem volt szükség speciális egérpadra. Ez a fejlesztés megnyitotta a lehetőséget az optikai egerek elterjedése előtt.
A modern optikai egerek egy szenzor segítségével sorozatos képeket készítenek az egér alatti területről. A képek közötti eltérést egy képelemző chip dolgozza fel, és az eredményt a két tengelyhez viszonyított elmozdulássá alakítja. Például az Agilent Technologies ADNS-2610 optikai egér szenzora másodpercenként 1512 képet elemez; mindegyik kép 18x18 pixeles, és minden pixel 64 szürkeárnyalatot tartalmazhat.
[szerkesztés] Gamer egerek
Az irodai egeréknél jobb minőségű, ún. „gamer” egereket főleg játékokhoz használják, mivel jobb tulajdonságokkal rendelkeznek hagyományos társaiknál: aranyozott USB csatlakozó (8 ms-ról 1 ms-ra is csökkentheti a válaszidőt), nagy APM (Actions Per Minute), nagy DPI, teflontalpak. Míg a hagyományos egerek 2-3 ezer forint körüli összegbe kerülnek, a gamer egerek árának alsó határa 10 ezer forint körül van.
[szerkesztés] Egérgombok
A mozgásérzékeléshez képest az egér gombjai igen keveset változtak az idők során, többnyire csak méretben, számban és elhelyezésben. Engelbart első egerén még csak egyetlen gomb volt, ez viszont hamar háromra szaporodott. A kereskedelmi egerek többnyire egy, két, vagy három gombbal rendelkeznek, bár az 1990-es évek végén már öt vagy több gombos egerek is megjelentek.
A legnépszerűbbek a kétgombos egerek. A második (többnyire jobb oldali) gomb leggyakoribb funckiója a helyi, felugró menü előhívása egy felületen, mely arra az elemre tartalmaz gyakori műveleteket, parancsokat, amely fölött az egérrel kattintottunk. Ezt a módszer többek között a Microsoft Windows operációs rendszeren használják.
A harmadik, általában középső gombot gyakran használják egy népszerű, fontosabb parancs vagy makró kiadására. Az X Windows rendszerben a középső kattintás megfelel a vágólapról való beillesztésnek az egér pozíciójára. A középső gombot sokszor használják pótgombkét egy olyan parancs kiadására, mely egyébként nehezen érhető el.
[szerkesztés] További gombok
Az egerek néha öt vagy még több gombbal rendelkeznek. A felhasználó igényeihez igazodva ezek a gombok széleskörű feladatokat láthatnak el, például lapozhatunk velük a böngészőkben előre és hátra, elindíthatunk fontosabb programokat vagy különféle parancsokat adhatunk ki velük. A sokgombos egerek legnagyobb előnye mégis inkább a számítógépes játékok területén nyilvánul meg, ahol a játékos gyorsan elérheti a játék egyes műveleteit (például fegyvert cserélhet).
[szerkesztés] Görgők
Az egerek története során az egyik nagy újítás a görgő bevezetése volt, mely egy kisméretű, forgatható henger, párhuzamosan elhelyezkedve az egér vonalával. A görgőt „fel” és „le” forgathatjuk, mely azonnali egydimenziós (általában függőleges) mozgást eredményez az egér által mutatott területen. Ezt a módszert sokszor használják lapozásra az ablakokban, különösen hasznos a hosszú dokumentumok olvasásakor. A görgővel általában kattintani is lehet, így az képes kiváltani a harmadik (középső) egérgombot. Egyes újabb egérmodellek támogatják a vízszintes görgetést is egy kiegészítő görgővel; más modellek a görgő helyett egy kétrészes gombot alkalmaznak, melynek a felső, illetve alsó részére való kattintás jelenti az adott irányba történő lapozást.
Egyes alkalmazásokban a görgőt nagyításhoz is lehet használni, ha a görgetés közben lenyomjuk a Control gombot a billentyűzeten. Ilyen alkalmazások, melyet ezt a funkciót használják a Microsoft Word, az Internet Explorer vagy az Opera.
[szerkesztés] Kapcsolódás
Mint minden beviteli eszköz, az egérnek is kapcsolódnia kell valamilyen módon a számítógéphez, hogy a beolvasott pozíció adatait átküldhesse. Általában az egerek egy vékony elektromos kábelt használnak erre a célra, mely RS-232, ADB, PS/2 vagy USB interfészen keresztül kapcsolódik a számítógéphez. A vezeték nélküli egerek az adatokat többnyire infravörös sugárzással, rádióhullámok vagy Bluetooth segítségével küldik át.
[szerkesztés] Műveletek
A képernyőn található kurzor mozgatása mellett az egérrel még számos más műveletet is el lehet végezni. A legfontosabb ezek közül a kattintás, melyhez az egér egyik gombját kell lenyomni és felengedni. A kattintás többnyire a grafikus felhasználó felületen generál egy műveletet, például megnyom egy grafikus gombot. Egy speciális kattintás a dupla kattintás, melyhez az egér gombját kétszer kell lenyomni gyors egymásutánban.
Az egérrel egérmozdulatok is végezhetőek. Ezek olyan speciális mozgások az egérrel, melyet az adott szoftver értelmez és különböző parancsokká alakít. A leggyakoribb ezek közül az áthúzás (angolul drag), melyet a legtöbb alkalmazás ismer. A többi egérmozdulatot csak néhány helyen használhatjuk, többnyire a webböngészőkben, és a megvalósításuk is eltérő lehet.
[szerkesztés] Az egér hátrányai
Az egér a kéz meghosszabbításaként a síkban úgy mozog, ahogy a képernyőn a szemmel követett kurzort akarjuk mozgatni. Mivel a képernyők felépítése, tartalma igen változatos, az azon való kurzormozgatás hasonlóképpen, az egérrel végzett mozdulatok nem memorizálhatók és nem köthetők össze a képernyőn végzett műveletek sorrendjével és/vagy eredményével. Más szóval a motorikus készség nem kapcsolódik, nem koordinálódik össze az észlelési, gondolkodási műveletekkel - ami egyébként normális velejárója az emberi megismerésnek és tanulásnak.
Tehát míg a billentyűzeten végrehajtott leütések memorizálhatók voltak, és esetleg egy program utasításainak vagy egy adatlap kitöltése során vakon is lehetett tájékozódni, az egér szabadsága ezt a tanulást segítő, a manuális készség és az emlékezetet bővítő szellemi munka koordinációját, összerendezett, összekapcsolt működési lehetőséget megszüntette, a látvány nélküli pontos célzást (cselekvés sor összekapcsolást) lehetetlenné tette.
)
Based on work by 