Cseles Márton
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Cseles Márton (Rózsavölgy, 1671. október 28. - Sárospatak, 1709. január 14.) bölcselet- és hittudós, jezsuita rendi tanár
[szerkesztés] Élete
1657-ben lépett a jezsuita rendbe s tanított bölcseletet Nagyszombatban, egyházjogot, szentirást és teológiát Grazban, Bécsben és Nagyszombatban (1673–76.). Kollonich Lipót esztergomi hercegprimás megbizásából Rómában a vatikáni könyvtárban 1701–1702-ben mint a Péter basilica penitentiariusa kutatásokat tett és buvárlatainak eredményét 11 kötetben a budapesti egyetem könyvtára őrzi; ezek közt: Thesaurus Bullarum, brevium ecclesiac Hungaricae jura privilegia, historiam spectantia (Kaprinai gyűjt. A. XII–XIV. k.). Visszatérvén hazájába, a győri rendház főnöke lett, hol egyúttal a theologusokat tanította; azután a pozsonyi rendházba ment át. A Rákóczi-szabadságharc idején tartományfőnök volt; ekkor Rákóczi hívei elfogták és Érsekújvárba, majd Nyitrára, végre Munkácsra vitték, hol egy éven túl fogva volt. Kortársai a magyar Ciceronak nevezték.
[szerkesztés] Munkái
1. Elucidatio historico-chronologica de episcopatu Transilvaniae. Romae (1702. Ivrét.)
2. Decennium Georgii Szécsényi metropolitae Strigoniensis. Tyrnaviae, 1721. (Névtelenűl.)
Kézirati munkája: Descriptio amplitudinis episcopatus Sirmiensis.
Inchoffer Menyhért hires Annales-einek folytatását is ő küldte Rómából.
[szerkesztés] Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996