Csaca

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csaca (szlovákul Čadca, németül Tschadsa, lengyelül Czadca) város Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járás székhelye. 2001-ben 26699 lakosából 25669 szlovák volt.

Csaca helye Szlovákiában

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Nevezetességei
4 Híres emberek
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Zsolnától 30 km-re északra a Kiszuca partján fekszik.

[szerkesztés] Története

A település akkor keletkezett, amikor a vlach jog alapján a 15. században román pásztorokat telepítettek erre a vidékre. Először 1417-ben említik a nevét Chacha alakban, mint Karásznó falu határrészét. 1535-ben Chathcza néven szerepel először Karásznó határában mint pásztorok települése, mely a budatíni uradalomhoz tartozik. Az első hiteles okirat a falu létezéséről egy határvita kapcsán írt, 1565-ben keltezett német nyelvű oklevél Tczaczka alakban említi. 1572-ben a budatini uradalomhoz tartozó település bíróját is említik, ekkor néhány soltészház mellett 2 jobbágy és egy zsellérház állt a településen. 1603-ben 2 jobbágyportája volt. 1608-ban a település leégett. 1637-ben említik a település vizimalmát. A 17. század közepén a falu birtoka megoszlott a budatíni és a sztrecsnói váruradalom között. 1676-ban a Thököly Imre vezette kuruc felkelés harcai érintik a települést. 1712-ben 29 adózó porta és 3 malom állt a faluban. 1735-ben felépült a Szent Bertalan templom, tornyát 1778-ban építették. 1751-ben történik az első említés a település iskolájáról. 1772-ben 242 jobbágy és 73 zsellér lakosa volt. 1778-ban Mária Terézia Csacának városi rangot adott. 1784-ben 397 hazában 2616 lakos élt. 1798-ra a lakosság száma már 4134-re emelkedett. 1803-ban alapították a katolikus iskolát. 1848-ban lakói közül sokan csatlakoztak a Štúr és Hurban által a magyar szabadságharc ellen szervezett szlovák önkéntes csapatokhoz. 1848. december 6-án itt adta ki a szlovák nemzeti tanács a szlovák nemzethez szóló csacai felhívást. 1849. március 14-én František Daniš Xaver csacai plébános tagja volt a császárhoz Olmützbe küldött, a szlovák nemzeti jogokat követelő küldöttségnek. 1850-ben Csacának 4013 katolikus és 134 zsidó lakosa volt. 1871-ben megépült a Kassát Csehországgal összekötő vasútvonal, amely a várost érintve hozzájárult további gyors fejlődéséhez. 1910-ben 5207, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Csacai járásának székhelye volt.