Békásmegyer

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Békásmegyer (németül Krottendorf) jelenleg Budapest III. kerületének északi része, 1950 előtt önálló település. Lakóinak számát a különböző források 50-60 000 közöttre teszik.

A Krottendorf név más jelentéseihez lásd a német Wikipédiát.

Tartalomjegyzék

1 Elhelyezkedése, részei
2 Természeti környezete
3 Története
4 Közlekedése
5 Turizmus
6 Infrastruktúra, létesítmények
- 6.1 Néhány létesítmény
7 Oktatás- és nevelésügy
- 7.1 Felsőoktatás
- 7.2 Középiskolák
8 Források
9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Elhelyezkedése, részei

Keleten a Duna, délen Csillaghegy (a III. kerület szomszédes része), nyugaton a Pilis keleti nyúlványa, északon pedig Budakalász határolja.

Békásmegyer nyugati részén, a József-hegy és az Ezüst-hegy lejtőin fekszik az Ófalu, a régi Békásmegyer megmaradt része. A mai Békásmegyer nagyobb részét a HÉV és a 11-es út által két különböző jellegű részre osztott lakótelep tesz ki. A lakótelep kettős központja két ikertér, az egymással szemközti Csobánka tér (nyugati oldal) és Heltai Jenő tér (keleti oldal), melyeket a HÉV-állomást is érintő gyalogos aluljáró köt össze. A városrész Duna-parti peremén üdülőövezet található.

[szerkesztés] Természeti környezete

Árvíz a békásmegyeri hajóállomásnál, 2002

Békásmegyer a nevét agyagos talajának köszönheti, amely a békák számára kellemes élőhelyet jelentő pocsolyákat okozza. Ugyancsak az agyag felelős érte, hogy a békásmegyeri lakótelep házai nincsenek alápincézve (nehezítve ezzel az amúgy is kis helyen élő lakók életét).

Az uralkodó szélirány északnyugati. A hegyek felől érkező szél itt lép be a városba, ezért Békásmegyer Budapest legtisztább levegőjű részei közé tartozik. Ezt a tiszta levegőt sokan féltik az M0 tervezett északi szakaszától, ezért országos visszhangot kiváltó tiltakozások és perek kísérik a körgyűrű épülését.

Békásmegyer keleti peremét a Duna árvizei fenyegetik. Ezen a szakaszon jobb a helyzet, mint délebbre, a Római-parton, de a magas gátak sem nyújtanak teljes védelmet.

[szerkesztés] Története

Békásmegyer már az ókorban is lakott hely volt; az itt folytatott ásatások alapján az eraviszkuszok magas fokú kultúrája egyik fontos lelőhelyének minősül. A Megyer törzs neve a hely nevében honfoglaláskori településre utal. A falu első írásos említése 1287-ből való. A török hódoltság első évtizedeiben a falu még virágzott, de a 17. század végére teljesen elnéptelenedett^[1]. Az 1740-es évektől német telepesek érkeztek, akik főként szőlőműveléssel foglalkoztak. A 17. század második felétől a 18. század második feléig Békásmegyer a Zichyek óbudai uradalmához tartozott^[2]. A 19. századvégi nagy filoxérajárvány 1882-ben érte el a falut^[3], s jórészt elpusztította szőlőit.

1946-ban 575 sváb családot telepítettek ki Németországba; a helyükre magyarokat hoztak Mezőkövesdről, Csehszlovákiából és Romániából^[4]. Az elmagyarosodott falu lakossága most már főként az iparban dolgozott, a mezőgazdasági termelés jelentősége megszűnt.

1950. január 1-jén hét várost és tizenhat községet csatoltak Budapesthez. Ekkor szűnt meg Békásmegyer önállósága is, azóta Budapest része. Az 1970-es évek második felében kezdték építeni a lakótelepet, kezdetben a 11-es főút Duna felőli oldalán, később a hegy felőli oldalon is. Az első ütemben épült tízemeletes házak a Madzsar József utca – Pünkösdfürdő (akkor Munkácsy Mihály) utca – Hatvany Lajos (akkor Bogár Ignác) utca – Juhász Gyula utca négyszögben még teljes mértékben az óbudai lakótelep házainak mintájára készültek a 42. számú Állami Építőipari Vállalat házgyárának kivitelezésében. A később épült házak már változatosabb képet mutatnak, megjelent néhány négy- és tizenöt emeletes ház is. A nyugati oldal tervezésekor már a lakótelep szerkezetének kialakítására is nagyobb gondot fordítottak. A lakótelep építésének áldozatul esett a falu egy része, amelyet lebontottak. A mai Pünkösdfürdő utca például a hetvenes évek végén még Munkácsy Mihály utca néven egyenesen keresztezte a 11-es út és a HÉV vonalát, és a megmaradt falurész főutcájáig, a Kőbánya utcáig vezetett. Az új lakótelepen olyan sok fiatal család jutott otthonhoz, hogy az első időben az általános iskolák nem is tudták befogadni az összes itt élő gyereket.

1993 szeptemberében szomorú esemény kapcsán került az országos figyelem középpontjába Békásmegyer: a Jós utca egyik kilencedik emeleti lakásában egy férfi vegyszereket és robbanóanyagokat tárolt, s a mosógépben kigyulladt anyagok okozta tűz hatalmas, több ember életét követelő robbanást okozott. Egy tizenhat éves ikerpár ijedtében kézenfogva ugrott ki a nyolcadik emeleti erkélyről, amikor látták, hogy a hátuk mögött lángol a lakás és a szüleik meghaltak. Ekkor még nem rendelkezett az életmentéshez megfelelő eszközökkel a tűzoltóság, és a sok tízezres városrésznek tűzoltólaktanyája sem volt. A tragédia is hozzájárult a békásmegyeri tűzoltóság létrejöttéhez, amelyre azonban még tizenkét évet kellett várni.

Békásmegyer határában tervezik az M0 csomópont kihasználásával az Északi városkapu létrehozását.

[szerkesztés] Közlekedése

Mint Buda egész északi részén, itt is a Duna és a hegyek közelsége határozza meg az alapvetően észak-déli irányú közlekedési útvonalakat.

[szerkesztés] Közúton (gépjárművel)

Békásmegyer forgalmának nagy részét három párhuzamos út hordozza: nyugatról kelet felé haladva a „régi Szentendrei út”, amelyet a Pünkösdfürdő utca vonalától hivatalosan Ország útnak neveznek; a 11-es főút bevezető szakasza (Csillaghegytől a városhatárig Batthyány utca, de a köznyelvben csak „Szentendrei út”), s végül a Duna közelében a főként környékbeli lakók forgalmát lebonyolító Királyok útja. Ezeken a hétköznapi csúcsforgalom idején rendszeresek a dugók, és a földrajzi adottságok miatt nehéz menekülőútvonalakat találni. A kifelé haladóknak már Csillaghegyen el kell dönteniük, hogy a lakótelep melyik felére tartanak.

Nehezíti a helyzetet, hogy a településrész mindkét feléből kevés a kihajtási lehetőség a kerület gerincét jelentő 11-es útra. Jelenleg mindkét irányban Békásmegyeren halad át Budapest és a Duna-kanyar jobb parti részének szinte teljes forgalma. Pest felé legközelebb az Árpád hídon lehet átjutni.

Nagyobb változás várható a Megyeri híd 2008-ra tervezett átadásától. A híd onnan kapta a nevét, hogy Békásmegyert köti össze Káposztásmegyerrel, valójában azonban Budakalászon van a jobb parti vége. Ez a híd – a környék első kelet-nyugati főútjaként – megteremti a kapcsolatot a pesti oldallal, és az elképzelések szerint eltereli a Duna-kanyar felől érkező forgalom egy részét.

Békásmegyert teljesen kettévágja a szentendrei HÉV vonala. Közúton csak egy ponton, egy fénysorompó közbeiktatásával lehet átkelni az egyik részből a másikba.

Autóbusszal is utazhatunk; Óbuda központjával a BKV, a Duna-kanyar településeivel a Volán járatai kötik össze Békásmegyert. A lakótelepen és az Ófaluban helyi buszjáratok hordják az ott élőket a HÉV-hez. A Békás-busz a kerületi önkormányzat támogatásával közlekedik, és a Bécsi úttal teremt közvetlen összeköttetést.

[szerkesztés] Lásd még

Budapest autóbuszhálózata

[szerkesztés] Közúton (kerékpárral)

A városközpont felől érkezők nincsenek kellemes helyzetben, mivel a 11-es út vonalán nincs szabályos és biztonságos kerékpározási lehetőség, máshol pedig csak kerülőutakon közelíthető meg a településrész. A Római-parton vezető, helyenként igen rossz minőségű útvonal nagy kerülőt jelent, és csak a látványban gyönyörködni vágyó turistáknak jó. Szentendre felé sem sokkal könnyebb eljutni, mivel a 11-es út mentén vezető kerékpárút Budakalásztól kifelé használhatatlanul rossz minőségű, a Duna-parton épülő jó minőségű új út pedig egyelőre csak Budakalászig ér, és ráadásul az árvizek után sem takarítják le a rászáradt iszapot. Külön díjért a HÉV-en is szállítható a kerékpár. Sokan Pomázon át közelítik meg Szentendrét és a Duna-kanyart. A pesti oldallal Aquincumnál a felújítás előtt álló Északi összekötő vasúti híd kerékpárútja teremt kapcsolatot. A Megyeri hídra is terveznek kerékpárutat.

[szerkesztés] Vasúton

Buda belső részeivel és Szentendrével a szentendrei HÉV vonala köti össze Békásmegyert. A békásmegyeri HÉV a szentendrei HÉV betétjárata, amely a városhatáron belül sűrűbb vonatközlekedést tesz lehetővé. Aquincumnál átszállhatunk a MÁV esztergom–budapesti vasútvonalára is.

[szerkesztés] Vízen

Újpest felé sötétedésig óránként induló átkelőhajóval utazhatunk. A pünkösdfürdői hajóállomást régebben a Boráros térrel összekötő hajójárat sajnos ma már nem jön ki Békásmegyerig.

[szerkesztés] Turizmus

Turisztikai szempontból igen szerencés Békásmegyer fekvése. Gyalogosan az Ófaluból induló P+ turistajelzésen indulhatunk el, amely a József-hegy tetején csatlakozik a Csillaghegyről érkező piros jelzésbe, és a Nagy-Kevélyen át vezet a Pilis és a Visegrádi-hegység belsejébe. A hegység más pontjai a HÉV- és buszjáratokkal, valamint autóval közelíthetők meg. Kerékpárral szintén elérhető a Pilis és a Duna-kanyar is, a Megyeri híd átadása után pedig még könnyebben megközelíthető lesz a Gödöllői-dombság. A Duna-part kiváló lehetőséget nyújt a vízi turizmusra.

[szerkesztés] Infrastruktúra, létesítmények

Boldog Özséb plébániatemplom

Békásmegyer kisvárosnyi lélekszámához mérten szegényes a helyben elérhető szolgáltatások tára, például egyáltalán nincs mozi a környéken, ezért be kell utazni a városba. Örvendetes azonban, hogy az utóbbi időben egyre több bank nyit fiókot Békásmegyeren.

Néhány Budakalászhoz tartozó áruház (Cora, Metro, Brico Store, Electro World) könnyen elérhető a településrészről. Bár van helyben egy hideg vizű strand is, nagyon sok helybéli a környékbeli bányatavaknál strandol ingyen.

[szerkesztés] Néhány létesítmény

2005. május 4. óta van saját tűzőrsége Békásmegyernek, a panelházból való mentéshez alkalmas létrával.
Pünkösdfürdői strand
Közösségi ház
Szakorvosi rendelőintézet
Vásárcsarnok és piac