A Magyar Köztársaság Alkotmánya

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A magyar alkotmány (hivatalos nevén A Magyar Köztársaság Alkotmánya) a Magyar Köztársaság alaptörvénye.

Az állam az alkotmányban szabályozza saját jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat. Mivel az alkotmány az állam legmagasabb szintű törvénye, nem lehet ezzel ellentétes tartalmú jogszabályt alkotni. Magyarországon ennek betartásáról az Alkotmánybíróság gondoskodik.

A jelenleg is érvényes alkotmány eredeti szövegét az 1949. évi XX. törvényként 1949. augusztus 20-án fogadta el az Országgyűlés. 1989-ben a rendszerváltás által megváltozott államberendezkedéshez igazodva alapvető módosítások történtek a törvényben. Az Alkotmány módosítása 1989. október 23-án lépett hatályba „a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés átmenet elősegítése érdekében”.

Az Alkotmány 15 fejezetből és 79 paragrafusból áll.

Tartalomjegyzék

1 Az Alkotmány fejezetei
2 Az Alkotmány megváltoztatásának szabályai
3 Az Alkotmány módosításai
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Az Alkotmány fejezetei

I. Általános rendelkezések

II. Az Országgyűlés

III. A köztársasági elnök

IV. Az Alkotmánybíróság

V. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa

VI. Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank

VII. A kormány

VIII. A fegyveres erők és a rendőrség

IX. A helyi önkormányzatok

X. A bírói szervezet

XI. Az ügyészség

XII. Alapvető jogok és kötelességek

XIII. A választások alapelvei

XIV. A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei

XV. Záró rendelkezések

[szerkesztés] Az Alkotmány megváltoztatásának szabályai

Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

[szerkesztés] Az Alkotmány módosításai

Az elmúlt években különböző okokból több módosítást végeztek az Alkotmány szövegén, például a NATO-hoz és az Európai Unióhoz történt csatlakozás kapcsán. A módosítások során több bekezdést és teljes paragrafust is töröltek illetve megváltoztattak, ezért az Alkotmányt egységes szerkezetben szokták kiadni. Elsősorban politikai érvek alapján már többször felvetődött az a gondolat, hogy új alkotmányra lenne szükség. Ezt támasztja alá az is, hogy az 1989-es alaptörvény a megalkotóinak a szándéka szerint csak ideiglenes alkotmány a rendszerváltás idejére, „hazánk új Alkotmányának elfogadásáig”.