A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaságnak a jogalkotói hatalmat korlátozó, bírói jellegű szervezete.

Az alkotmánybíróságoknak általában az feladatuk, hogy a többség jogait az egyénnel szemben korlátozó, jogállami jellegű alkotmány vívmányait megóvják a többségi jogalkotó esetleges önkényével szemben. A hazai Alkotmánybíróság a rendszerváltás alkotmányos reformjaként más országok, elsősorban Németország, alkotmánybíróságai mintájára jött létre. Hivatalosan az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom, ahol az elnökét iktatják be az aranybulla előtt, ami az első alkotmányunknak tekinthető. Első, nagy befolyású elnöke, Sólyom László, ma a köztársaság elnöke.

Tartalomjegyzék

1 Feladata
2 Az alkotmánybírák választása
- 2.1 Kritikák
3 Korábbi alkotmánybírák
4 A jelenegi alkotmánybírák
5 Hivatkozások

[szerkesztés] Feladata

A magyar Alkotmánybíróság intézményét a Magyar Köztársaság Alkotmánya határozza meg (IV. fejezet). Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat.

[szerkesztés] Az alkotmánybírák választása

Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

[szerkesztés] Kritikák

Magyarországon szinte állandó problémát jelent az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása. Ennek oka az, hogy annak a törvényhozásnak a tagjai választják az alkotmánybírókat, akiknek a hatalmát hivatott az Alkotmánybíróság korlátozni. Egyes nézetek szerint ezért az Országgyűlés egyre kevésbé felkészült, illetve határozott embereket választ alkotmánybírónak.