2-es metró

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A budapesti kelet–nyugati metró (M2) Örs vezér tere–Deák tér közötti szakaszát 1970. április 2-án adták át, de már 1949-ben megkezdődött a metró törzshálózatának, illetve első vonalának tervezése.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Felújítás 3 Fejlesztési elképzelések 4 Állomások 5 Lásd még 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

A budapesti metróhálózat építését az 1950. szeptember 17-i minisztertanácsi határozattal rendelték el. A tervek szerint a metró Népstadion, és Déli pályaudvar állomás közt közlekedett volna. A Népstadionnál akartak közös végállomást kialakítani a Gödöllői HÉV-vel, amelynek nyomai mai napig láthatók (4 vágány). Az állomás két kupolás épülettel volt lefedve, amit később elbontottak.

Ma a metró, HÉV, villamos üzemigazgatóság található az állomás felett.

Az állomás 4 vágányát később egy lehetséges új szárnyvonalhoz hasznosították volna a korabeli tervek szerint. Ez a szárnyvonal Kőbánya-Felső, Kőbánya-Alsó és Zalka Máté tér állomásokat tartalmazta volna. 1954-55-re kellett volna elkészülnie a teljes vonalnak. 1954-ben végül leállították a munkát, és majdnem 10 évig nem építették tovább, csupán állagmegóvási munkákat végeztek a már megépült műtárgyakon.

Az 1963. november 14-én hozott kormányhatározat rendelte el a továbbépítést, a határidőket 1970. dec. 31-ben, és a teljes vonalra 1973. dec. 31-ben jelölve ki. Ekkor már a tervek az Örs Vezér teréig (Fehér útig) való megépítésről szólnak, a tervezett üzemi vágányok mentén. Astoria állomást is utólag tervezték be. Így született meg a Budapest stílusú 5 alagutas állomás, eltérően az eddigi, 3 alagutas állomásotól. Később a Batthyány téri és a Kossuth Lajos téri állomás épült még 5 alagutas szerkezettel. Ezt a szerkezetet az állomások mennyezetén is megfigyelhetjük. A Blaha Lujza téren lévő Nemzeti Színházat sajnos el kellett bontani az alatta épülő alagút miatt, ami egykor szenvedélyes vitákat váltott ki, az új Színház pedig csak évtizedekkel később épült meg.

A forgalom az I. szakaszon Fehér út - Deák Ferenc tér közt 1970 ápr. 3-án indult meg, míg a teljes vonalszakaszon 1972. december 23-án. 1972. december 22-én a Deák Ferenc tér – Déli pályaudvar közötti szakaszt adhatták át az utasforgalomnak.

[szerkesztés] Felújítás

A több ütemből álló vonalfelújítás során 2004-ben a Kossuth Lajos tér és a Blaha Lujza tér, 2005-ben pedig a Batthyány tér, az Astoria és a Keleti pályaudvar metróállomás kapott új arculatot. Ez utóbbi három állomás felújítására kiírt nyílt, nemzetközi pályázat nyertese a STRABAG Rt. lett. 2006-ban a Déli pályaudvar, Moszkva tér és Deák Ferenc tér állomásokat újítják fel, 2007-ben pedig az Örs Vezér tere és Stadionok közötti szakaszt. A vonalra 2008-ban új szerelvények érkeznek, melyeket a francia Alstom cég készít majd el.

[szerkesztés] Fejlesztési elképzelések

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) tanulmánya szerint a vonalat érdemes lenne összekötni a Gödöllői HÉV-vel, így az Örs Vezér tere föld alá kerülhetne, és minden harmadik vagy ötödik szerelvény továbbhaladhatna Csömör, illetve Gödöllő irányába. Az összekötés egy kedvező helyzetet nyújtana azok számára, akik Déli pályaudvar és Gödöllő, esetleg Csömör közötti szakaszon közlekednének. Az összekötés egyetlen hártánya, mint minden beruházásnak, hogy rendkívül sokba kerülne. Külföldi városokban sok helyen alkalmazzák azt a módszert, mely szerint a metró szerelvények felszíni, felsővezetékes szakaszon is közlekedhetnek. Ahol pedig közút szintben keresztezi az összekötött vonalat, felüljárót vagy aluljárót lehetne építeni. A tanulmány részletesen megtekinthető a külső hivatkozások között.

A vonal kapcsán szóba került már a Déli pályaudvar és Kelenföldi pályaudvar közötti szakasz megépítése, ám a jelenlegi utasforgalmi adatok nem indokolják a hatalmas költségekkel járó beruházást.

Ugyancsak felmerül időnként a régi tervek között szereplő Moszkva téri elágazás megépítése, ebben az esetben egyes kocsik nem a Déli pályaudvarra, hanem a Szilágyi Erzsébet fasor alatt Budagyöngyéig közlekednének. E terv ugyan nagyobb utasforgalmat jelentene, mint a Kelenföldi pályaudvari csatlakozás, de óriási költségei miatt nem szerepel a fontos fejlesztések között ez sem.

[szerkesztés] Állomások

• Örs vezér tere
• Pillangó utca
• Stadionok (2004. január 1-jéig Népstadion)
• Keleti pályaudvar
• Blaha Lujza tér
• Astoria
• Deák Ferenc tér
• Kossuth Lajos tér
• Batthyány tér
• Moszkva tér
• Déli pályaudvar

[szerkesztés] Lásd még

• Budapesti metró
• HÉV
• Metró

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A metrót üzemeltető BKV Rt honlapja
• Honlap a budapesti metróról
• A 2-es metró és a Gödöllői HÉV összekötéséről szóló tanulmány
• 'A budapesti közlekedés jelenlegi helyzete civil szemmel'
• Budapest tömegközlekedési térképe
• A 2-es metró állomásainak fotói

Budapesti metró  m·v·sz
Millenniumi Földalatti Vasút (M1) | 2-es metró (M2) | 3-as metró (M3) | 4-es metró (M4, korábbi nevén Dél-Buda–Rákospalota-metróvonal)* | Észak–déli regionális gyorsvasút (M5)*
*tervezett vagy épülő vonalak