Ásványvíz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Török ásványvizes üveg

Az ásványvíz olyan víz, amely ásványokat és olyan egyéb oldott anyagokat tartalmaz és ezek sajátos ízt és gyakran gyógyhatást kölcsönöznek neki. Mélyen fekvő, szennyezetlen rétegekből kerül a felszínre. Mesterségesen is állítanak elő ásványi és egyéb anyagokkal dúsított vizet, szoros értelemben azonban ezek nem tekinthetők ásványvíznek.

A természetes ásványvizek összes ásványi anyag tartalma tág határok – 500 és 2000 milligramm/liter – között változik. Jellegük szerint főleg kalcium-, magnézium-, nátrium-, hidrogén-karbonátos, kloridos, szulfátos vizek, illetve ezek változatai. Viszonylag jelentős a fluorid tartalmuk is.

Az elfogyasztott víz többszörös körforgásban lép kölcsönhatásba a testszövetekkel, az ásványvizek így fejtik ki jótékony hatásukat. (Például egy felnőtt ember agyán 1400 liter víz halad át egy nap, a vesét pedig 2000 liter víz mossa át.) A szervezetnek számos olyan anyagra van szüksége, amelyet nem biztos, hogy felveszünk a táplálékkal együtt, de meglehet az elfogyasztott ásványvízben.

Az ásványvízforrások mellett a gyógyhatás miatt gyakran nőttek ki fürdők, üdülőhelyek. Magyarország a világ egyik ásványvízforrásokkal és felszínre hozható ásványvízvagyonnal leginkább megáldott része. Magyarországon jelenleg több, mint száz kút és forrás ad elismert természetes ásványvizet és ezek közül mintegy 50-nek a vizét palackozzák is.

A világban több mint 3000 ásványvízmárka van forgalomban.

[szerkesztés] Éves fogyasztás országonként (liter/2003)

Ország	Liter/fő
Olaszország	203
Franciaország	149
Belgium	145
Németország	129,1
Spanyolország	126
Svájc	110
Portugália	92
Görögország	57
Magyarország	55
Lengyelország	41
Nagy-Britannia	34
Oroszország	10