Ángyán János (lelkész)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ángyán János (Vörösberény, 1768. március 10. - Veszprém, 1846. január 5.) református lelkész, Veszprém megyei főjegyző
[szerkesztés] Élete
1786-ban iratkozott be a debreceni kollégium anyakönyvébe. A hittanszakot elvégezve, Hajdúböszörménybe ment királyi akadémiai rektornak. Két év múlva külföldi akadémiára ment Jenába, hol 1797–1798-ig időzött. Külföldi utjából hazatérve, Szeghalmon lett helyettes lelkész. 1807-ben Pápán, majd Pécelen tartózkodott, mint időközi lelkész, mígnem 1808-ban Veszprémben rendes prédikátornak választották, amely tisztet haláláig betöltötte.
[szerkesztés] Munkái
1. A virtus bérczes tetején épült dicsőség temploma. Nagy-Várad, 1807. (br Wenckheim József és br. Orczy Terézia egybekelésök emlékezetére irt vers.)
2. A keresztyén ember kézi könyve. Mutschelle után németből ford. Veszprém, 1808.
3. Halotti prédikácziókra való rajzolatok, Pest, 1816.
4. Közönséges isteni tiszteletre mondandó templombéli imádságok. 2. kötet. U. ott, 1817. (Több kiadást ért megbővítve, így az utolsó 1835-ben jelent meg 4 részben.)
5. Nevelés és tanítás tudománya. U. ott. 1822–1833. Két kötet. (Niemeyer után Chimani változatai szerint átdolgozva.)
6. Az isteni külső tiszteleti rendtartásnak és eszközöknek bölcsessége prédikácziókban előadva. Buda, 1827.
7. A vallás mint a királyi székeknek és a polgári alkotmánynak gyámoszlopa. Veszprém. (1830.)
8. Az emberi és fejedelmi igaz nagyság. U. ott, 1835.
Kéziratban: Tanitás tudomány, Oskolai oktató szótár, Bibliai históriák, Egyházi beszédek és liturgiák, Magyarország boldogsága, valamint Naplója.
[szerkesztés] Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Arcanum, Budapest, 2000, ISBN 9638602996