Wekerle Sándor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Wekerle Sándor (Mór, 1848. november 14. – Budapest, 1921. augusztus 26.) politikus, miniszterelnök.

Benczúr Gyula festményének részlete

Württenbergi eredetű családból származott, kiknek II. József adott nemességet. Székesfehérvárott a cisztercitáknál tanult, majd Budapesten szerzett jogi diplomát. 1870-től a Pénzügyminisztériumban dolgozott, majd Tisza Kálmán kormányában, 1886-tól pénzügyi államtitkár, 1889. április 9-től 1892. január 15-ig pénzügyminiszter, 1892. május 10-től július 16-ig kereskedelemügyi miniszter, 1892. november 17-től 1895. január 14-ig miniszterelnök, 1896. november 30-tól 1906. április 8-ig közigazgatási bírósági elnök, 1906. április 8-tól 1910. január 17-ig másodszor miniszterelnök, és ebben az időben saját kormányában pénzügyminiszter, április 14-ig honvédelmi miniszter és április 23-ig horvát - szlavón - dalmát tárca nélküli miniszter, 1909. szeptember 23-tól 1910. január 17-ig igazságügyminiszter, 1917. augusztus 20-tól 1918. október 30-ig harmadszor volt miniszterelnök, 1917. szeptember 16-tól 1918. február 11-ig pénzügyminiszter, 1918. január 25-től február 11-ig földművelésügyi miniszter, 1918. május 8-tól december 31-ig belügyminiszter,1920-tól a Közművelődési Tanács, 1921. április 16-tól haláláig az Országos Pénzügyi Tanács elnöke volt.

Nevéhez fűződik az aranyvaluta bevezetése 1892-ben. Első miniszterelnöksége idején hozta meg az Országgyűlés az úgynevezett egyházpolitikai törvényeket. Wekerle a kötelező polgári házasságra vonatkozó törvényjavaslat elutasítása miatt nyújtotta be lemondását. 1906. április 8-án alakított koalíciós kormányt a Fejérváry-kormány bukása után. Kormányának bukása után(1910. január 17.) – részben cukorbaja miatt is – egy időre visszavonult a politikai élettől.

Harmadik kormánya 1917. augusztus 20-án alakult, már az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésének időszakában működött. Az utolsó magyar király, IV. Károly választójogi könnyítéssel, a nemzetiségeknek szánt engedményekkel próbálta egyben tartani a monarchiát. Ezek a kísérletek azonban 1918. október 30-án kudarcba fulladtak. Nevéhez fűződik Kispest városrészének, a Wekerle-telepnek a létrehozása.

1887 – 1896, 1906 – 1910, 1917 – 1918 és 1920 – 1921 között országgyűlési, illetve nagygyűlési képviselő, valamint 1914-től az MTA igazgató, 1918-tól tiszteleti tagja.

Tartalomjegyzék

1 Érdekességek
2 Hivatkozások
- 2.1 Lásd még
- 2.2 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Érdekességek

Wekerle Sándorról kapta nevét a kispesti Wekerle-telep nevű lakónegyed, ahol az ő pénzügyminiszteri kezdeményezésére indult meg a munkáslakások építése állami pénzből. [1]