Tompa Mihály
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szeptember 28. – Hanva, 1868. július 30.) magyar költő, a népi-nemzeti irányzat egyik legjelentősebb képviselője, az MTA levelező tagja (1858). Beletartozik a híres költői (Petőfi-Tompa -Arany) triumvirátusba.
1832 őszén került a sárospataki kollégiumba, ahol mint szolgadiák tanult. 1838-tól 1844-ig végezte felsőbb tanulmányait: bölcsészetet, jogot és teológiát. Petőfi Sándor hatására fokozott érdeklődéssel fordult a népköltészet felé. 1845. decembertől 1846 késő tavaszáig Pesten tartózkodott. Petőfi felvette az általa szervezett „Tízek Társaságá”-nak tagjai közé. Petőfivel való barátsága azonban 1848-ban megszakadt. Népregék és mondák c. verseskötete (1846) jelentős sikert aratott. 1847-ben a Kisfaludy Társaság tagjául választotta. Az 1848. márciusi forradalom után indult Nép Barátjának (Vas Gereben és Arany János lapjának) munkatársa volt. 1851. szeptembertől haláláig Hanva község lelkipásztora. Arany Jánoshoz élete végéig szoros barátság fűzte. Pár hónappal halála előtt az MTA nagydíjjal jutalmazta költői munkásságát. Életének két legsikeresebb műve: A madár fiaihoz és a Gólyához című művek.
 |
Ez az életrajzi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Tompa Mihály Református Gimnázium - Rimaszombat: www.tmrg.szm.sk
Based on work by 