F–15 Eagle
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| F–15 Eagle | |
|---|---|
 Amerikai F–15 Eagle |
|
| Műszaki adatok | |
| Funkció | Harcászati vadászbombázó repülőgép |
| Gyártó | McDonell Douglas/Boeing |
| Személyzet | F-15A/C: 1 fő F-15B/D/E/I/K/S:2 fő |
| Első felszállás | 1972. július 27. |
| Szolgálatba állítás | 1976. január 9. |
| Ára | 29,9 millió USD (1998) |
| Méretek | |
| Hossz | 19,44 m |
| Fesztáv | 13,00 m |
| Magasság | 5,60 m |
| Szárnyfelület | 56,50 m² |
| Szárnyprofil | NACA 64A006.6 a szárnytőben, 64A203 a törővégnél |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 12 700 kg |
| Maximális felszállótömeg | 30 845 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | 2 db Pratt & Whitney F100-PW-229 utánégetős kétáramú gázturbinás sugárhajtómű |
| Tolóerő | 104 kN, utánégetővel 129 kN |
| Repülési jellemzők | |
| Maximális sebesség | 2,5 Mach nagy magasságon 1,2 Mach tengerszinten |
| Hatótávolság | 4023 km |
| Legnagyobb repülési magasság | 19 800 m |
| Emelkedőképesség | 255 m/s |
| Szárny felületi terhelése | 358 kg/m² |
| Tolóerő-tömeg arány | 1,04 |
| Fegyverzet | |
| Beépített gépfegyver | 1 db M-61 Vulcan gépágyú |
Az F–15 Eagle negyedik generációs nehéz vadászrepülőgép. Az F–16 Fighting Falcon könnyűvadász mellett ez a repülőgép az Amerikai Légierő és a Légi Nemzeti Gárda összes korábbi vadász- és vadászbombázó repülőgépének (F–4 Phantom II, F–111 Aardvark, F–105 Thunderchief, F–106 Delta Dart) váltótípusa. Hagyományos aerodinamikai elrendezésű, kéthajtóműves, vállszárnyas repülőgép, osztott függőleges vezérsíkkal, két hajtóművel. Sérülésállósága legendás. A levegőben utántölthető. Japánban a légierő által megrendelt F–15J/DJ repülőgépeket licenszben gyártották. Az Amerikai Légierőben már folyik az alaptípus cseréje az utódra, F/A–22 Raptor vadászbombázóra.
A repülőgép továbbfejlesztésével 1987-ben hozták létre a megnövelt felszállótömegű F–15E Strike Eagle vadászbombázót, amelyet először 1989-ben állítottak szolgálatba. A jelenlegi elképzelések szerint ez a repülőgép még a 2030-as években is szolgálatban fog állni. Az F-15E alapjain több exportváltozatot is létrehoztak, Izrael számára az F–15I Raam-ot, Szaúd-Arábia számára az F–15S-t, Dél-Korea számára az F–15K Slam Eagle-t, Szingapúr számára az F–15SG-t.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történet
[szerkesztés] Gyártás
[szerkesztés] Harci alkalmazása
[szerkesztés] Szerkezeti felépítés és tervezési sajátosságok
[szerkesztés] Típusváltozatok
[szerkesztés] Fegyverzet
[szerkesztés] Megrendelő és üzemeltető országok
Amerikán kívül szolgálatba állította Izrael, Japán, Szaúd-Arábia, Szingapúr és Dél-Korea.
[szerkesztés] Korszerűsítési programok
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Harmadik generációs harci repülőgépek | Negyedik generációs harci repülőgépek | Ötödik generációs harci repülőgépek | |
|---|---|
| AMX | AV–8B Harrier II | Ching Kuo | F–15 Eagle | F–16 Fighting Falcon | F/A–18 Hornet | F–20 Tigershark | FC–1 | J–10 | MiG–29 | MiG–31 | Mirage F1 | Mirage 2000 | Szu–27 | Tejas | |
| Négy és feledik generációs harci repülőgépek | |
| EF–2000 Typhoon | JAS 39 Gripen | Rafale | |
Based on work by