Szegedi Fegyház és Börtön
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Szegedi Fegyház és Börtön – eredeti nevén Szegedi Királyi Kerületi Börtön, köznapi nevén Csillag – büntetés-végrehajtási intézet a Csongrád megye székhelyén, Szegeden. Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben az előzetes letartóztatással, a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével, a férfi elítéltek életfogytig tartó szabadságvesztésével, továbbá az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.
[szerkesztés] Története
1785-ben II. József császár a szempci fenyítőházat Szegedre költöztete át, a vár kazamatáiba. A várbörtön 1874-íg működött, a ma is létező intézmény létrehozásáról 1881-ben döntöttek. Építését 1883-ban kezdték meg Wágner Lajos szegedi műépítész tervei alapján. Alapító okirata szerint 1884-ben létesült, a rendeltetésének 1885. január 1-jén adták át.
Az épületkomplexum eredetileg három funkcionális egységből állt: a két épületszárnyból álló törvényszéki fogházból, a büntetőtörvényszéki palotából és a kerületi börtönből (ez épült csillag alakban, innen a közismert „Csillagbörtön” elnevezés).
1921-ben a rabok foglalkoztatására létrejött az újszegedi bérgazdaság, 1938-ban pedig a nagyfai mezőgazdasági egységben (ma: Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet)kezdődött meg a munkáltatás. A II. világháború végén a börtönépületben hadifogolytábor működött.
1960 és 1970 között átfogó épület- és épületgépészeti felújítás történt, 1962-ben alagút épül a börtön és az üzemcsarnok között. 1986-ban készült el az ún. „csillag toldalékszárny” (fürdők, foglalkoztató helyiségek), és kiépült a zárt láncú biztonsági rendszer. Az átmeneti csoportba helyezetek részére a Dorozsmai úton felépült az Átmeneti Intézet, amely 1996-ig üzemelt. 2002-ben adták át a II. objektumot, a Dorozsmai úti „előzetes börtönt”.
A Vasasszentpéter utcában 1890-ben államfogház létesült, amely 1945-ig működött, majd az épületében szolgálati lakásokat alakítottak ki. Az előzetes letartóztatottakat 1952-ig a Széchenyi téri törvényszéki „fiókfogházban” őrizték. A II. világháború alatt a Béke utcában internálótábor, majd a börtön kezelésében álló „külső katonai fogház” volt 1953-ig.
Az elítéltek foglalkoztatását szolgálja az intézet mellett működő Nagyfa-Alföld Mezőgazdasági és Vegyesipari Kft. (jogelődje az Alföldi Bútorgyártó Kft.).
A „Csillagban” és az államfogházban egyaránt sok híres és hírhedt személyiség raboskodott, így Szálasi Ferenc és Rákosi Mátyás is.
[szerkesztés] Irodalom
- Lőrincz József – Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon (1997.)
- 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról
- Csilagbörtön 1885-2005