Vita:Székelyek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Maros megyei magyarság egy része nem tekinthető székelynek, hanem egyszerűen mezőségi magyarnak. Van valakinek tudomása arról, milyen a mezőségi és a székely magyarság megoszlása?
- Ez pustán figyelem elterelés hiszen ha szétsedjük a magyart székely, csángó, besenyő, baskir, bolgár, szavir, ugor, ungor, agyar, kisebbségekre akkor azok egyenként elehanyagolhatóak a "többségi" keverék népekhez képest.
Szerintem nem érdemes evvel vitázni, az a magyar aki annak valja magát. :)--Elder sun 2006. augusztus 12., 21:48 (CEST)
Áthelyezve ide: Nyelvüket ezért máíg híven megőrízték, hivatalos források szerint az ó-bolgár nyelvet beszélték. Ma teljesen magyar nyelvnek tekintjük. Ez a „hivatalos forrás” hol van? --Adapa 2006. augusztus 16., 14:30 (CEST)
- Irhattam volna hogy hivatalos román történet írást is, valószínüleg csak a mellé fűzött magyarázatuk elfogult, hogy "elmagyarosodtak". Ha újra megtalálom a cikket ideteszem a linket.--Elder sun 2006. augusztus 16., 20:14 (CEST)
[szerkesztés] Daak
Strabon írta, hogy "a skythák nagyobb részét a Kaspi-tengertől kezdve daáknak nevezik" [1] Szintén ő említi, hogy a daáknak mondott skythák nevéből származtatták a dák nevet. --Elder sun 2006. augusztus 12., 15:02 (CEST)
A dákok harci jelvénye farkas fejű és kígyó testű lényt ábrázolt. "E dák jelvény iráni kapcsolataira már rég rámutattak (a leírások szkíta-szarmata és párthus sárkány-hadijelvényről szólnak, innét veszik át a rómaiak)"-írja Vékony Gábor. Székelykapukon fennmaradt az ősi dák jelvény ábrázolása: a farkasfejű kígyó. Ami még inkább megerősíti a dák és székely ábrázolások azonosságát, az az, hogy mind a dák, mind a székely farkasfejű sárkány-kígyónak tulipánban végződik a farka. A tulipán a székelykapuknak is gyakori diszítőeleme.