Szénavár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szénavár (1891-ig Szenográd, szlovákul Senohrad) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. 2001-ben 759 lakosából 729 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Nevezetességei
5 Híres emberek
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Korponától 15 km-re keletre 592 m magasan fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a hangzása ellenére nem várnévből ered, hanem a szláv senorog (= szénazug) névösszetételből.

[szerkesztés] Története

1135-ben Zenerag néven említik először. Eredetileg királyi birtok, melyet Kálmán király 1116 előtt Zalard fia Mihálynak adományozott. Később a család 1 ekével és 1 családdal a bozóki premontrei apátságnak ajándékozta. 1779-ben a faluban nagy tűzvész pusztított, melyben csaknem az egész falu leégett. Lakói híres csipkeverők és hímzők voltak. A falunak egykor ásványvize is volt, melyet a falu fuvarosai a visszaemlékezések szerint Nagyszombatig szállítottak és árultak. 1910-ben 1296, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

A falu népművészete rendkívül gazdag. A szlovákiai csipkeverés és hímzés egyik legnagyobb központja, szép népviselettel, fejlett háziiparral, gazdag néprajzi gyűjteménnyel.
A faluban a népi építészet 19. századi fennmaradt alkotásai láthatók kőkeretes ablakú, nyitott kéményű házakkal, magtárakkal, pajtákkal.
Szent Imre tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1768-ban épült. Keresztelőkútja a 15. századból származik.
A falu közepén egy 1748-ban épített barokk-klasszicista kápolna is áll, benne 15. századi későgótikus madonnaszoborral.
A faluban két forrás, a Královka és a Belovka is ered, ahol a hagyomány szerint IV. Béla király a tatárok elől menekülve megpihent és vízükből ivott.
A falu határa a foltos szalamandra élőhelye.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt volt plébános Andrej Kmeť botanikus, régész, etnográfus.
Itt az iskolában tanított Jozef Cíger Hronský szlovák író.
A falu nevezetes emberei még Štefan Popálený a helyi régészeti emlékek gyűjtője és Juraj Zábojník egyházi költő.