Septuaginta
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Septuaginta (más néven LXX, görögül "Μετάφραση των Εβδομήκοντα") a Héber Biblia görög nyelvű fordítása. Kr. e. 300 körül íródott, az egyiptomi Alexandria városában II. Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó idejében.
A Septuaginta a legrégebbi ismert görög fordítása az Ószövetségnek. A latin nyelvű elnevezés "hetven"-et jelent és arra utal – amint ál-Aristeia levele alapján alexandriai Philón írja -, hogy hetvenkét zsidó bölcs írta, akik a 12 zsidó törzsnek 6-6 képviselője voltak .
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Keletkezése
Egyes elméletek szerint Héber Biblia fordításának indítványozója II. Ptolemaiosz volt, aki a zsidó kultúra iránti érdeklődése miatt rendelte meg a fordítást.
A fordítás elvégzésére Ptolemaiosz összesen hetven zsidó bölcset kért fel mindegyik zsidó törzsből. A fordítás eredetileg a "Hebdomékonta" nevet viselte. A zsidó bölcsek megérkezését követően után néhány nappal az alexandriai könyvtár igazgatója, Demetriosz Phelereusz "kivitte őket hét stadionnyira a tengerbe nyúló és egy szigetre vezető töltésre, átment velük a sziget északi részébe, és bevezette őket egy tengerparti házba, ahol megfelelő csendben és magányosságban dolgozhattak. Azután felszólította őket, hogy fogjanak hozzá a munkához… Az öregek rendkívül nagy szorgalommal és lelkesedéssel hozzá is fogtak, hogy elkészítsék a pontos fordítást, s naponta a kilencedik óráig dolgoztak. Azután testi szükségleteikről is gondoskodtak, s ebben a tekintetben bőségesen rendelkezésükre állt minden szükséges élelmiszer… a király asztaláról. Minden reggel elmentek a királyi palotába, köszöntötték Ptolemaioszt, azután ugyanazon az úton visszatértek, a tengerben megmosták kezüket és megtisztulva hozzáfogtak a munkához. Mindent összevéve, a törvények leírása és fordítása 72 napig tartott. Akkor azon a helyen, ahol a fordítást elvégezték, Demetriosz összegyűjtötte mind a zsidókat, és a fordítók jelenlétében felolvasta munkájukat. A gyülekezet megéljenezte a fordítókat és megdicsérte Demetrioszt is a fordítás ötletéért… Azután megkérték, hogy adja át elmélyedésre elöljáróiknak is a könyvet, s valamennyien, a papok és a legöregebb fordítók, valamint a közösség elöljárói, kifejezték azt az óhajukat, hogy a fordítás, mivel ily pompásan sikerült, maradjon így és ne változtassanak rajta semmit."
- (Josephus Flavius: A zsidók története)
Egy másik elmélet szerint a fordítás a diaszpórában élő, a hébert már csak liturgikus nyelvként ismerő és használó zsidóknak készült.
[szerkesztés] A zsidó közösség reakciója
A zsidó közösségek egészen a kereszténység elterjedéséig a Septuagintát használták a vallási rituálék során. A kereszténység megjelenése (Kr. u. I. század) után azonban a zsidó közösségek elvetik – a fordítási hibák miatt - és a rabbik megalkotják a kanonikus Héber Bibliát. A fordítás nagy hibáira Órigenész mutatat rá a Hexapla (= hatsoros) című művében. Órigenész arra is rámutat, hogy a Septuaginta tartalmaz olyan írásokat is, amelyek egyáltalán nem szerepelek az eredeti zsidó kánonban.
[szerkesztés] A Septuaginta jelentősége
Az Újszövetségben található ószövetségi idézetek döntő többsége a Septuagintából ered.
A Septuagintának számos kézirata és kézirattöredéke maradt ránk a 4-10. századból. Magyarországon három görög Biblia-kódex található a 10-12. századból, közülük a legrégibb a budapesti Egyetemi Könyvtárban van.
[szerkesztés] Irodalom
- Josephus Flavius:A zsidók története;Talentum Könyves és Kereskedõ Kft. 1999. ISBN 9638396121