Ploieşti

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Park Ploieşti központjában

Ploieşti város Romániában, Prahova megyében, Bukaresttől északra 60 kilométernyi távolságra. Területe hozzávetőleg 60 négyzetkilométer.

Tartalomjegyzék

1 Története
2 Lakossága
3 Éghajlata
4 Gazdaság
5 Kultúra
6 Testvérvárosok
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

A legenda szerint "Esőapó" (Moş Ploaie) juhász és hét fia hajdanában megpihent az itt elterülő erdő egy tisztásán. Mivel védett helyet, jó vizet, termékeny földet talált, nem ment tovább, henem megalapította a települést, amely a nevét viseli.

A régészeti kutatások a város nyugati felén kőkorszaki, az északi részen pedig újkőkorszaki település nyomait találták. Tártak fel ezenkívül bronzkori, illetve újabb leleteket a Kr. e. 8.-9. századból egészen a római kor kezdetéig.

A város alapítására és az első lakókra vonatkozóan kevés írásos emlék áll rendelkezésre. Nicolae Bălcescu szerint Öreg Mircse idején létezett egy "Ploieşti-i kapitányság" 1413 körül. A dokumentáltság szempontjából az összes történelmi forrás megáll az 1503-as évnél, amikor a brassói okmányokban megjelenik néhány ploieşti-i szekeres neve: Drăgoi, Tudor, Neagu és mások. A ploieştiek jelenléte az erdélyi városok piacán azt jelzni, hogy a városban olyan gazdasági élet létezett, amely alkalmas volt kereskedelmi kapcsolatok létesítésére a hegyeken túli központokkal. A város neve megjelenik egy 1567-es havasalföldi okmányon is, amelyet I. "Ifjabb" Péter írt alá, amelyben megerősíti egy szőlőbirtoknak az eladását egy bizonyos ploieşti-i Avruţ és a bărcăneşti-i Coresi között. Fontos mozzanat volt a város történetében, hogy Vitéz Mihály 1597-ben ezt választota hadműveleteinek központjává és a falut fejedelmi vásárváros rangjára emelte. A fejedelmi támogatással Ploieşti folyamatosan fejlődött a 17. században (ez volt a Ploieşti-i kapitányság székhelye). Az emelkedésével egyidejűleg a közeli város, Târgşor jelentősége egyre csökkent, majd később falu lett belőle.

A ploieşti-i olajtárolók az USA légierő általi bombázás után, 1943 augusztus

A környék kőolajlelőhelyeinek feltárásával Ploieşti ipara és kereskedelme ugrásszerű fejlődésnek indult. A város környékén több finomító létesült, a városban pedig raktárak, irodák, műhelyek, oktatási intézmények. A kommunizmus hatalomrajutásáig a város neve "Ploeşti" volt, és ez lett a székhelye a két világháború közötti Prahova megyének.

1943. augusztus 1-jén és 1944 nyarán a város a Tidal Wave hadművelet, azaz a szövetséges angol és amerikai légierő bombázás következtében súlyos károkat szenvedett. 1944 után, a kommunista rezsim okozta társadalmi és gazdasági változások nyomán a város jelentősége csökkent. 1990 után a gazdasági és kulturális fejlődés ismét fellendült.

[szerkesztés] Lakossága

1930-ban 79 149 lakosa volt, ebből 69 139 román (87,3%), 3708 zsidó (4,6%), 1591 magyar (2,0%), 1307 német (1,6%). Vallási összetétel szerint a lakosság 87,7 %-a görögkeleti (ortodox), 4,8%-a zsidó, 3,3 %-a katolikus, 1,4 %-a luteránus, illetve 1,3 %-a görög katolikus volt.

[szerkesztés] Éghajlata

A városban az átlaghőmérséklet kb. 10°C, a mérsékelt égövnek megfelelően. Az éves átlagos csapadékmennyiség 588 mm. A városban az uralkodó széljárás északkeleti és délkeleti, átlagosan 3,1 m/s sebességgel.

[szerkesztés] Gazdaság

A város gazdaságát a nagyon nagy és nagy ipari egységek túlsúlya jellemzi, a közép- és kisvállalkozások és a szolgáltatóipar rovására.

[szerkesztés] Ipar

Ploieşti az ipari termelés értékét tekintve a második helyet foglalja el Romániában Bukarest mögött. A legfontosabb iparágak:

Kőolajipar
Gépgyártás
Építőanyag-ipar
Vegyipar
Textilipar
Dohányipar

[szerkesztés] Kereskedelem

Az utóbbi években több mint 3000 egyéni kereskedőcég jött létre, ez érezhetően javította a lakosság ellátásának színvonalát. Noha a város lakossága csak 28 %-ot tesz ki a megye összes lakosságából, a megye kereskedelmének több mint 80 %-a a városban koncetrálódik.

[szerkesztés] Közlekedés

Ploieşti fontos közúti és vasúti csomópont, közvetlen összeköttetéssel Bukarest, Brassó, Buzău, Târgovişte, Vălenii de Munte és Slănic-Prahova városok felé. A vasúti forgalmat két pályudvar szolgálja ki (Ploieşti Sud és Ploieşti Vest), ezen kívül a város déli részén van egy rendező pályaudvar is(Ploieşti Triaj).

[szerkesztés] Kultúra

Ploieştiben fontos oktatási intézmények találhatók, például a "Ion Luca Caragiale Nemzeti Kollégium" és a "Mihai Viteazul Líceum". Ez utóbbi a régi "Szent Péter és Pál Líceum" hagyományát folytatja, amely az eddigiek során három elnököt is adott a Román Akadémiának: Andrei Rădulescu, Mihai Drăgănescu és Eugen Simion.

A városban található a "Toma Caragiu Színház" és több múzeum: